Moszul lakosságának többsége szunnita muszlim, akik közül nagyon sokan az Iszlám Állam bevonulásakor átálltak az iszlamisták oldalára. A főként síitákból verbuválódott iraki csapatok kilenc hónapnyi ostrom után kiűzték a dzsihadistákat a városból, majd a terroristákkal kooperáló helyi lakossággal szemben megtorlásokat rendeztek.

Moszulban még mindig mindennaposak a gerillatámadások az Iszlám Állam szimpatizánsai és a síita Hasd Al-Shaabi között. A két muszlim felekezet közti atrocitások gyakran a keresztény lakosságot is érintik, mivel a védtelen keresztények könnyű prédának tűnnek mind a két félnek.

Az atrocitások többségét a főként síitákból toborzott Hasd Al-Shaabi tagjai követik el, akik kihasználva a távoli központi vezetés gyengeségét, kifosztják a keresztény ingatlanokat, vagy adó gyanánt sarcot szednek be a lakosságtól.

A háború előtt a keresztények Moszul kilenc kerületében laktak, ahol többséget alkottak. Az Iszlám Állam betörésekor az összes keresztény elmenekült, csak pár idősebb ember maradt, akiket vagy kivégeztek, vagy a háborús körülmények miatt haltak meg (élelem- és vízhiány, a gyógyszerkészletek kiürülése).

hirdetés

Az elmúlt időszakban mindösszesen ötven család tért vissza. A hajdanán százezres közösséggel rendelkező szír keresztények száma alig pár százra tehető Moszulban – mondta Doured Zuma Hakmat, a ninivei keresztény ügyekért felelős tartományi tanácsadó.

Hakmat szerint a keresztények visszatérése nagyon lassú folyamat, mivel nincs hova hazamenniük, az otthonaik le vannak rombolva, a munkanélküliség, a közművek és a közbiztonság hiánya eltántorítja a szír keresztényeket a szülővárosuktól, és inkább a kurdisztáni Erbil város menekülttáboraiban várják a hazatérés lehetőségét – közölte a linga.org.

Az iraki keresztények helyzetéről és jövőképéről egy magyar ösztöndíjat elnyert iraki diák számolt be nekünk. Az interjút ITT olvashatják el.

Kassab Adonis

kép: americamagazine.org