A KSH első becslése szerint 5 százalékos a GDP növekedése 2018-ban, ezzel hazánk az elsők között van az EU-ban. Dr. Botos Katalin közgazdászt kérdeztük az eredményekről.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt 2018-ban, a negyedik negyedévben pedig 5,0 százalékos volt a növekedés.
Dr. Botos Katalin közgazdász, egyetemi oktató a Vasárnap.hu megkeresésére elmondta, hogy a magyar gazdaság kb. 5 százalékos növekedése valóban az elsők közé helyezi hazánkat az EU-ban. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a növekedés mindig azokban az országokban a legdinamikusabb, amelyek alacsony bázisról indulnak. Magyarország esetében most az a kérdés, hogy ez fenntartható lesz-e.
Ezt többek között a belső és külső piacok alakulása befolyásolhatja. A magyar gazdaság export-vezérelt, így a további növekedés erősen függ Németország teljesítményétől, hiszen exportunk nagy része oda megy. Ha Európában lassulás várható, akkor mi is lassulni fogunk.
Kiemelte, hogy a növekedés szempontjából fontos az építőipar, ott az eddigi növekedés lassulni fog. Sok az üres lakás, és most, hogy a CSOK felhasználható használt lakásra is, kevesebb lesz az új hazai építkezés. Örömteli ugyanakkor, hogy a kormányzat célul tűzte ki az egészségügyi hálózat fejlesztését, de kérdéses szerinte, hogy ennek jövőre mennyi lesz a hozadéka.
hirdetés
A hazai GDP-ben nagyon fontos volt a bérek emelkedése Dr. Botos Katalin szerint, és az ennek alapján megnövekvő fogyasztás.
„Láttuk, a bérek emelkedése – ami eddig nagyon helyes és üdvös volt – lassulni fog, hiszen tartósan nehéz a termelékenység emelkedésénél nagyobb béremelést elérni. A nagy multik még csak-csak bírják, de láttuk, az AUDI-nál is milyen harcba került. A kis cégek meg nehezen tudják az árban elviselni. Ne feledjük a fogyasztási többlet nem mind magyar termelésre irányul, jelentős abban az import, az meg nem magyar GDP.”
Elmondta, hogy hosszabb távú kilátásaink a humántőke minőségének javulásától, az innováció erősödésétől függnek.
„Erre nincs jobb recept, mint a kiváló oktatás és az egészségügy fejlesztése. Mivel itt hatalmas lemaradásban vagyunk, (sok pénzt vont ki az eltelt évtized e területről, s már előtte is sokat hanyagolták) az eredmények csak szívós munka, hosszabb idő alatt várhatók. Ha az egészségügy és oktatás bérei a 21 ágazatból az utolsók között vannak, akkor mit várhatunk? Ennek megemelése a kormányzat költségvetési helyzetétől függ. Csodák nincsenek. Kell emelni, de máról holnapra nehéz” –fogalmazott Dr. Botos Katalin.
