1989 óta november 20-án ünnepeljük a gyermeki jogok világnapját. Az idei jeles napnak külön aktualitást ad, hogy a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció kilencedik kérdése kifejezetten a gyermekek anyához és apához való jogáról kérdez.
Elviekben valószínűleg a többség egyet fog érteni azzal az alapelvvel, miszerint a gyermeknek joga van anyához és apához, hiszen mindannyiunk megszületéséhez szükség van egy anyára és egy apára. Ugyanakkor tudjuk, hogy nagyon sokaknak nem adatik meg, hogy számíthatnak mindkét szülőjükre, sok gyermek sajnos még egyik vér szerinti szülőjére sem. Nekik mit üzen ez a mondat és mit jelenthet ezen elvnek a gyakorlatba való átültetése? Azt mindenképpen, hogy attól, hogy lemondtak róluk a szüleik, elváltak vagy meghaltak, attól nekik még joguk van szerető családra, lehetőleg olyanra, ahol nevelő, örökbefogadó vagy pótszülők nyújtanak nekik biztonságot. A cél tehát az, hogy ezekben a nehéz élethelyzetekben is a vágyotthoz minél közelebbi, lehetőség szerint családi keretek között történjen a gyermekek támogató segítése, nevelése.
2010 óta 22%-kal csökkent a válások száma, amikor pedig megtörténik a válás, ma már jóval többen vállalják a gyermekek közös felügyeletét ( 10%-kal nőtt a közös felügyeleti jog gyakorlásának esete). Ugyanakkor még mindig számos nehézséggel kell megküzdeniük elsősorban az elvált anyáknak ( az egyszülős családok 89%-ában az anya marad egyedül a gyermekkel), hiszen a tartásdíjak behajtása ma még nagyon körülményes, sokszor lehetetlen. Talán pontosan a gyermek apához és anyához való jogát kimondó új alapelv bevezetése majd hozzájárul ahhoz, hogy a közös szülői felelősség ne szűnjön meg egy válást követően sem. Ezt erősíti meg a családvédelmi sarkalatos törvényünk azon mondata is, amely adott élethelyzettől, körülménytől függetlenül kimondja, hogy „Az anya és az apa a szülői felelősség alapján azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír”.
hirdetésArról se feledkezzünk meg, hogy a gyermekek alapvető joga, hogy megismerjék a származásukat, a vér szerinti szüleiket. Ezen alapjog mentén még Svédországban is kötelező a szülést követően az apa vagy a vélelmezett apa nevét megadni, kilétét felfedni. Ehhez képest Magyarországon a gyermekek tizede úgy szüleik meg, hogy az apa ismeretlen.
A gyermek anyához és apához való jogának rögzítése a gyermekjogok szempontjából olyan fontos előrelépés lehet, amely pontosan a leghátrányosabb helyzetű gyermekek számára jelenthet új lehetőségeket, elsősorban azt, hogy jobban megismerhessék és megtapasztalhassák a közös szülői felelősségen nyugvó családi értékeket.
Fűrész Tünde
