Mindszenty József 1892-ben született, XII. Pius pápa 1944-ben nevezte ki veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte, mert nem tett esküt a nyilas hatalomra, valamint tanulmányt készített, melyben összefoglalta hitvallását. Esztergomi érsek és Magyarország hercegprímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.
Mindszenty a háború után is aktívan politizált, elítélte a németek kitelepítését, a katolikus sajtó korlátozását, ezáltal az antikommunista politika vezéralakjává vált. Az 1947- ben hatalomra kerülő Magyar Kommunista Párt programjának fontos eleme volt a keresztény egyházak, mint ideológiai ellenfelek megsemmisítése, a papság ellehetetlenítése, az iskolák államosítása. Mindszenty nem félte bírálni az országban uralkodó politikai terrort, melynek következtében a kommunisták fő célpontjává vált.
Mindszentyt 1948. december 26-án az egyik legnagyobb keresztény ünnepen hazaárulás, valutaüzérkedés és kémkedés gyanúja alapján őrizetbe vették. Az ÁVH hírhedt főhadiszállására, az Andrássy út 60. alatti pincébe hurcolták, ahol megkezdték kínzását és kihallgatását. A bíborost több alkalommal is megkínozták, pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. A vádak mindenki számára egyértelműen koholtak voltak, de a népbíróság bűnösnek találta a bíborost. Az ÁVH által megbízott írásszakértők beismerték, hogy ők hamisították az okmányokat és tudomásuk volt arról, hogy a bíboros tudatát különböző szerekkel befolyásolták. 1949. február 8- án Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték. 1956. október 30-án szabadult ki a felsőpetényi kastélyból, ahol házi őrizetben tartották. Szabadulását az arisztokrata családba született Pallavicini Antal őrnagy segítette, aki a rendszer híveként nevét Pálinkás Antalra változtatta. Pálinkást Mindszenty kiszabadításában való részvétel miatt, a forradalmat követő megtorlás során kivégezték.
hirdetésMindszenty rádióbeszédet mondott az 56-os forradalom utolsó napjaiban, november 3-án. A bíboros beszédében a harcot nem forradalomnak, hanem szabadságharcnak minősíti.1956. november 4-én Mindszenty bíboros az amerikai követségre menekült, ahol menedéket kapott. A védelem ellenére ez az állapot újabb bezártságot jelentett számára, 14 évig tartózkodott a követség rezidenciáján.
1971. szeptember 28-án a pápának fogadott engedelmessége okán elhagyta Magyarországot. VI. Pál pápa az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította, azzal az indokkal, hogy Mindszenty lemondott arról. A bíboros tiltakozott ez ellen, kommünikét adott ki, melyben feltárta véleményét és megindokolta, hogy miért nem mondhat le tisztségéről ezekben a nehéz időkben. Lemondatása hátterében Kádárék álltak. Régi követelésük volt ez, de sokan nem gondolták a Vatikánról, hogy ilyen engedményt tesznek a hamis vádak alapján bebörtönzött Mindszentyvel szemben. Mindszenty bíboros a magyar prímások alá tartozó bécsi Pázmáneumba utazott, ahol haláláig élt.
A Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án ártatlannak nyilvánította. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika altemplomában.
