Évente nagyjából 8300 kisgyerek és tinédzser kerül az amerikai kórházak sürgősségi osztályaira fegyver okozta sérülés miatt. Ez derült ki a témában született első országos szintű tanulmányból.
A JAMA Pediatrics című folyóiratban publikált tanulmány készítői egy országos adatbázisra támaszkodva azt vizsgálták meg, hogy a 2006-2014 közötti időszakban hány 18 éven aluli fiatal került sürgősségi osztályra lőtt sérülés miatt. Az áldozatok átlagéletkora nagyjából 15 év volt.
A tanulmányt vezető Faiz Gani, a Johns Hopkins Egyetem kutatója és kollégái megállapították, hogy a vizsgált időszakban 75 ezer kisgyermeket és kamaszt juttattak a fegyverek a sürgősségire szerte az Egyesült Államokban és mindez csaknem 3 milliárd dollár költséget jelentett. A sérült gyerekek több mint egyharmadát vették fel a kórházba kezelésre, 6 százalékuk meghalt.
Az eredmények szerint a fegyver okozta sérülések csaknem felénél támadás, majdnem 40 százalékuknál baleset, 2 százalékuknál öngyilkosság állt a háttérben. A sürgősségi osztályokon ellátott fiatalok körében ötször több volt a fiú, mint a lány.
A mutatókból kiderült azis, hogy 2006-ban az amerikai gyermekgyógyászati sürgősségi osztályokra került minden 100 ezer fiatalból 15-öt, 2013-ban nagyjából 7-et, míg 2014-ben 10-et kezeltek fegyverrel összefüggő sérülés miatt.
hirdetésA jelenlegi arány 100 ezerből 11, ami azt jelenti, hogy évente nagyjából 8300 gyermek kerül a sürgősségi osztályokra fegyver okozta sérülés miatt. A helyzet azonban a valóságban még ennél is súlyosabb, hiszen a tanulmány nem veszi számba azokat a fegyverrel megölt, vagy megsebesített gyerekeket, akik soha nem jutnak el a kórházig, továbbá azokkal a költségekkel sem számol, amelyek a páciens kórházból való hazaengedését követőn jelentkeznek.
Nehéz ugyanakkor felmérni a probléma valódi súlyosságát, mivel a szakemberek szerint a fegyverlobbi nyomására az amerikai kormány kevesebbet fordít a fegyverek okozta sérülések és halálozási mutatók nyomon követésére.
“Nagyon fontos, hogy legyen egy képünk az elveszett életek és a sérülések mértékéről, valamint, hogy mindez mennyi pénzbe kerül, azért, hogy nemzeti egészségügyi ügyként kezelhessük ezt a dolgot” – húzta alá Denise Dowd, a Kansas City-ben működő Children’s Mercy kórház orvosa.
(MTI/AP, Fotó: Pixabay)
