Autonómiát akar az erdélyi magyarság és székelység

Trianonra az autonómia a legjobb válasz – jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: ezt a román centenárium évében is nyomatékosítani kell.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttes ülésén Tőkés László az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatot idézve kérte: biztosítsanak Erdélyben teljes szabadságot az összes együtt lakó nép számára.

Felidézte: 1918. december 22-én Kolozsváron a Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együtt tartott a gyulafehérvárihoz hasonló nagygyűlést. Amiként a román egyesülés egyik vezéralakjának tekintett Iuliu Maniu Gyulafehérváron kimondta, hogy a román nép nem akar elnyomottból elnyomóvá válni, a kolozsvári magyar nemzetgyűlés ugyanezt fogalmazta meg: „Nem akarunk uralkodni más nemzeten. De nem tűrjük el, és el nem viseljük, hogy fölöttünk más nemzet uralkodjon”.

 A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kész megmozgatni Székelyföldért Európát – jelentette ki Izsák Balázs. Majd felidézte: száz évvel ezelőtt a székely nemzeti tanács azért alakult meg, mert bízott a népek Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elvében. Ezt az elvet azonban az első világháború után a magyarokra nem érvényesítették.
A belső önrendelkezésre törekvő székelység ötéves európai küzdelemnek érhet a végére a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés brüsszeli bejegyzéséért folytatott perben. Mint mondta: az SZNT készen áll arra, hogy kedvező ítélet esetén, élére álljon az egymillió európai aláírás összegyűjtésének.

 Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában ismét Magyarország támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. Úgy vélte: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is.

 Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak.

 Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, a Székelyföld autonómia-statútumtervezetének a kidolgozóját. Csapó József rossz egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni az ülésen.

(MTI)