A magyar nemzeti politika álláspontja nem lehet más, mint hogy Európa legyen az európaiaké – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten.

Az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén arra szólított fel: adják vissza az európai emberek jogát arra, hogy demokratikusan eldönthessék, háborút vagy békét akarnak-e. Dönthessenek szabadon arról, hogy kit engednek be Európába és kit nem, és arról, hogy normalitásban vagy abnormalitásban akarnak-e élni.

Rámutatott: a XIX. és XX. századi politikában még bizonyos eligazító erővel bíró ideológiai címkék kora lejárt ,a XXI. század emberei számára egyre értelmezhetetlenebb az absztrakt pártpolitikai öndefiníciók sokasága. Jobboldal és baloldal, jobbközép és balközép, konzervatív vagy liberális, neokonzervatív vagy neoliberális, szociáldemokrata progresszív vagy zöld – napjainkra ezek a fogalmak egyre inkább kiürülnek, és értelmüket veszítik.

Egyre inkább csak két politikai csoportképző ismérv marad: a normalitás és az abnormalitás

– fejtette ki.

Kiemelte: ma még az Európai Unió minden tagállamában kivétel nélkül társadalmi többségben vannak a normalitás hívei.

Az Európai Uniónak akkor, és csak akkor, van jövője, ha a normalitás európai társadalmi többsége politikai többséget is tud szerezni – rögzítette. Aláhúzta: ha nem, az Európai Unió – mint a modern kori európai történelem legígéretesebb demokratikus terve – diktatúrába fullad, és Európán kívüli érdekek cselédjévé válik.

A következő években a magyar nemzeti politika, és ezen belül a KMKF feladatának nevezte, hogy a normalitás nemzeti többségét őrizve és erősítve keressék a lehetséges együttműködést azokkal, akik velünk együtt nem akarják, hogy nemzeteink eltűnjenek, az Európai Unió pedig zsarnokságba vagy anarchiába süllyedjen.

Próbáljuk meg talpra állítani az Európai Uniót! Talán sikerül

– fogalmazott. Hangsúlyozta: bárhogyan is alakul, mi, magyarok minden körülmények között maradjunk talpon.

Kövér László szerint a mai világban talpon maradni politikai értelemben azt jelenti, hogy minden körülmények között megőrizzük a magyar állam szuverenitását és a szülőföldjén élő külhoni magyar közösségek politikai cselekvőképességét. Ezen kettős célhoz ugyanazon eszköz vezet: a nemzeti érdekérvényesítő politika fenntartása az anyaországban és a külhoni magyarság körében.

Mi, magyarok, Trianon óta megtanultuk, hogy ami ma vagy holnap történik a kisebbséginek mondott külhoni magyarsággal, holnapután ugyanaz történhet a többséginek minősülő anyaországi magyarsággal is. Ez a magyar sorsközösség egzisztenciális törvénye, amit az élet számtalanszor visszaigazolt

– fogalmazott.

Kijelentette: Európának is fel kell ismernie, hogy ami ma történik az európai nemzeti kisebbségekkel, az fog történni holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségekkel is.

Ha ma a közel 50 milliós lélekszámú, európai szülőföldjén számbeli nemzeti kisebbségben élő őshonos európai emberek – akik választópolgárok és adófizetők – kevesebb jogot, jogvédelmet kapnak az Európai Uniótól, mint az ide érkező illegális migránsok, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a jogfosztott sorsra fognak jutni

– mondta.

Hozzátette: ha ma az európai nemzeti kisebbségeket korlátozzák vagy megfosztják a demokratikus érdekérvényesítési jogaiktól, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a sorsra jutnak, s végső soron pedig megfosztják őket a nemzeti államaiktól is.

Kitért arra is: az elmúlt hónapokban korábban soha nem tapasztalt hevességű médiatámadás zajlott a KMKF külhoni tagszervezetei, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség ellen, amelyek kétségbe vonták az etnikai politizálás létjogosultságát, idejétmúltnak és haszontalannak minősítették a kisebbségi magyar politikai szervezetek munkáját, és nyilvánvaló céljuk az volt, hogy a külhoni magyar választópolgárokat demoralizálják, eltántorítsák a külhoni magyar pártokra való szavazástól.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) üdvözli a résztvevőket a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2024. június 13-án. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Az újdonság az volt, hogy ezeket zömében külhoni magyar szerkesztőségek hajtották végre, amelyekben két közös dolog van: mindannyian “függetlennek” minősítik önmagukat, és a mindannyiukat életben tartó pénzügyi köldökzsinór végén a Soros-birodalom áll – mondta. Rámutatott: miközben magyar nyelven sajtóhadjáratot folytatnak a magyar etnikai pártok ellen, az Európai Parlamentben már készen vannak a tervezetek arra, hogy a nemzeti szinten szerveződő európai politikai pártokat miként lehet kiiktatni az uniós politikából, és helyettük miként lehet “transznacionális európai pártokat kreálni”.

A globalista világpolitikai erők céljának nevezte, hogy az európai nemzeti államok felszámolásával létrehozzák az Európai Egyesült Államokat és Európát megfosszák bármilyen – legyen akár többségi, akár kisebbségi – etnikai vagy nemzeti jellegétől, etnikai vagy nemzeti érdekérvényesítő erejétől. Megállapította: jelen állás szerint ez a globalista politikai erő európai céljai eléréséhez “szőrőstől-bőrőstől” túszul ejtette a jobb sorsra érdemes Európai Uniót, korrumpálta annak vezetőit, eszközként használja annak intézményrendszerét.

A tervezett Európai Egyesült Államok politikai értelemben Európán kívüli érdekeknek való teljes európai alávetettséget hozna a demokrácia, azaz a népakarat uralma helyett a digitális algoritmusok gazdái akaratának az uralmát jelentené. Pénzügyileg eladósítást, gazdaságilag ipartalanítást, a mezőgazdasági termelés felszámolását, kulturálisan keresztényellenességet és különféle abnormalitásokat, demográfiailag fokozatos lakosságcserét, geopolitikailag ütközőzónát, katonapolitikailag pedig – ahogy Soros György nyilvánosan megfogalmazta – európai élőerőt jelentene az Oroszország elleni háborúban

– összegzett Kövér László.

(MTI)

Címlapképen: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2024. június 13-án. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert