Mai „árfolyamra” átszámítva egy luxusautó árát tenné ki a Kincsesbányán megtalált Árpád-kori kincs értéke
„Kicsivel kevesebb, mint fél kilót nyomnak a megtalált ezüstérmék. Ez a korabeli viszonyok szerint 14-15 szarvasmarha ára volt. Mindenki gondoljon bele, hogy egy körülbelül 500-800 kilogrammos marha ötezer forintos húsárral számolva milyen értéket képvisel, főleg olyan időszakban amikor nem volt még világkereskedelem és a közbiztonság is éppen megingóban volt. Ma egy luxusautót tudnánk ebből az összegből vásárolni– mondta el Berek Veronika ásatásvezető régész csütörtökön a székesfehérvári Szent István Király Múzeum sajtótájékoztatóján, ahol a tavaly megtalált, mostanra restaurált különleges kincsesbányai leletegyüttesről adtak számot.
Az őszi feltárás során a Szent István Király Múzeum régészei, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei és Kincsesbánya közössége egyaránt helytálltak. Az elfeledett magánvár történetét felkutatni és megismertetni vágyó Vaskapu Vár Baráti Kör már a szenzációs kincslelet előtt megalakult. Róluk itt írtunk korábban.
Kincset rejtő Árpád-kori várat találtak a Fejér vármegyei Kincsesbányán (VIDEÓ!)
A leletek restaurátorhoz, illetve numizmatikus szakemberhez kerültek. A sajtótájékoztatón végre nyilvánosságra került, hogy összesen 779 darab ezüstérmét találtak a bolygatatlan kincsleletben. Ennek a kincsnek az értéke – elrejtésekor – valóban súlyos vagyon volt, fájhatott bizony a feje annak, aki valamilyen oknál fogva kénytelen volt hátrahagyni. Hacsak ő maga is meg nem halt egy, a várat érő támadás során, ugyanis a lelőhely felszínén találtak emberi maradványokat is, amelyek alighanem egy, a várat ért támadás során kerültek, illetve maradtak ott.
„Sarkantyú, buzogány, vasszög és egy gyűrű is előkerült a kutatás során”
– fűzte még hozzá a régész. 
A szekesfehervar.hu tudósítása szerint az érdekes alakokat, például sárkányt, oroszlánt, párducot, unikornist, kutyákat ábrázoló érmék 99 százalékát az úgynevezett bécsi fillérek teszik ki, amelyek II. Ottokár uralkodásához köthetők, de találhatóak a Magyar Királysághoz, V. Istvánhoz, IV. Bélához és IV. Lászlóhoz kapcsolódó darabok is.
IV. László 1272-1290. között uralkodott, ebben az időszakban, 1285-ben történt a második tatárjárás, vagyis az sem elképzelhetetlen, hogy a felfoghatatlan mértékű emberveszteséget okozó 1241-1242-es első tatárjárás még élénken élő emlékei miatt rejtette el a kincset annak gazdája.
A kincsleletet a múzeum Fő utcai Rendház épületében állítják ki. A hónap műtárgya című időszaki tárlat megnyitóját március 12-én, 13:30 órakor tartják.
Az intézmény tervezi a kutatás folytatását, amit Kincsesbánya közössége és a község hivatala is támogat, ezt a sajtótájékoztatón is megerősítette Murányi Marianna, a település polgármestere.
Vezetőkép: Ilku Máté, a Vaskapu Vár Baráti Kör elnöke, Murányi Marianna, Kincsesbánya polgármestere és Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója (b-j). Forrás: Facebook/Vaskapu Vár Baráti Kör
