Feltárul a múlt – Második évadához érkezett a szegedi Szent Fülöp-monostor régészeti ásatása
Május végéig tart a szegedi Árpád-kori Szent Fülöp-monostor régészeti feltárásának második évada. A lelőhely a Tisza és a Maros találkozásánál fekvő Szőreg városrész belterületén található. A településrész 1973-ig önálló volt, akkor csatolták hozzá a „napfény városához”.
A Móra Ferenc Múzeum Régészeti Osztályának tájékoztatása szerint április 7-én „vették birtokba” a szőregi monostordombot: megkezdték az Árpád-kori Szent Fülöp-monostor feltárásának „második évadát”.
„Eddig valóban olyan az ásatás, mint egy jó folytatás – még izgalmasabb, mint az első évad” – fogalmaztak a közösségi oldalukon olvasható bejegyzésükben.
„A monostor templomának északi alapfalából 2024-ben feltárt rövid falszakaszokat össze tudtuk nyitni, és követni tudtuk a domb keleti széléig, így most egy több mint 20 méter hosszú, összefüggő falmaradvány fut végig a szelvényünkön”
– ismertették.
Kitértek arra is, hogy már körvonalazódni látszik az a két építési fázis is, amit az előző évadban csak sejteni véltek, valamint újabb faragványtöredékek is előkerültek.
„Természetesen az 1700-1800-as évekből származó sírok bontása is folytatódott” – jegyezték meg a poszt végén. 
A szőregi Szent Fülöp-monostor első írásos említése 1192-ből származik, alapítása pedig valószínűleg 1030 utánra tehető. Gazdasági erejét jelzi, hogy jelentős birtokai és komoly kősó-részesedése volt, pusztulását pedig feltehetően az 1280-as évek kun lázadása okozta.
A régészeti feltárások egy korai, bizánci stílusú, patkóíves szentélyű templomot és egy későbbi, impozáns román kori monostoregyüttest azonosítottak a területen. A helyszínen talált fehérmárvány oszlopfők és díszes faragványok egy egykor meghatározó jelentőségű egyházi központról tanúskodnak. Ma már csak a monostor romjain épült későbbi plébániatemplom északi falmaradványa látható Szőregen.
Vezetőkép: Tavasz végéig tart a szegedi Szent Fülöp-monostor régészeti feltárásának idei szakasza. Fotó: MFM Régészeti Osztály
