Rejtély a kút mélyén – Árpád-kori falut találtak az autópálya mellett
Régészeti feltárások az M1-es autópálya nyomvonalán.
Rejtélyes leletre bukkantak az M1-es autópálya bővítését megelőző feltárásokon Ács határában. Miközben a régészek egy 11–12. századi Árpád-kori falut tártak fel, egy olyan vasabroncsos faedény került elő egy kút mélyéről, amely technológiája alapján évszázadokkal későbbi eredetűnek tűnik. A szakemberek most természettudományos vizsgálatokkal keresik a választ az időkanyarra.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének felkérésére a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum régészei is bekapcsolódtak a Komárom-Esztergom vármegyében található Ács határában, az M1-es autópálya nyomvonalán zajló régészeti kutatásokba 2025 szeptembere és 2026 áprilisa között – derül ki a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldalán olvasható április végén közzétett bejegyzésből.
Mint írták,
„az M1 autópálya közelében, mintegy 3 hektáron feltárt lelőhelyen egy Árpád-kori település részletei bontakoztak ki: földbe mélyített házak, nagyméretű kemencebokrok, tárológödrök, kutak és a települést határoló árkok rajzolták ki az egykori falu szerkezetét”.
„Az előkerült leletanyag – jellemzően bekarcolt hullámvonal és csigavonal mintával díszített fazék- és bográcstöredékek – alapján a települést a 11–12. században, az Árpád-kor első felében lakhatták” – tették hozzá.
„Az egyik legérdekesebb jelenség a település keleti határában feltárt kútszerű, mély gödör volt, melynek aljáról egy, a kút alját bélelő faszerkezet, egy faedény került elő. A 18 dongából összeállított, vasabroncsokkal rögzített tárgy feltehetően a kút falának megtámasztását és a víz szűrését szolgálta” – emelték ki.
„A feldolgozás jelen állása szerint a tárgy vagy egy kettéfűrészelt hordó része, vagy egy sajtárszerű edény lehetett, melynek alját kiütötték, majd az edényt kútbélésként hasznosították. Míg környezetében kizárólag Árpád-kori jelenségek kerültek elő, a faedény jó állapota és vasabroncsai inkább újkori, 18–19. századi eredetre utalhatnak” – ismertették.
Kitértek arra is, hogy az ilyen korú kutakból rendszerint gazdag leletanyag kerül elő, „itt viszont sem a kútból, sem a környezetéből nem ismerünk ilyeneket”.
A válaszok megtalálásához természettudományos módszerekhez folyamodtak, amelyek részben jelenleg is zajlanak. Dendrokronológiai és radiokarbon vizsgálatokat is végeznek. Ezekre részletesen Savanyú Bálint beszámolója tér ki, amely ide kattintva érhető el.
Vezetőkép: A faedényt tartalmazó régészeti jelenség metszetfotója. Forrás: Facebook/Magyar Nemzeti Múzeum
