Jól szerepeltek a migrációkritikus pártok az EP-választásokon

A vasárnap lezárult európai parlamenti választáson több országban is jól szerepeltek a migrációkritikus pártok, sőt első helyen végeztek – többek között – Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Csehországban és Ausztriában. A frakciók július közepén alakulnak majd meg. Az Európai Parlament a mostani 705 helyett az új ciklusban 720 tagú lesz. 100 megválasztott képviselőről még nem tudni biztosan, hogy csatlakozik-e és ha igen, melyik csoporthoz – mutatott rá keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, a migrációkritikus pártok többségét minden bizonnyal az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) frakciókban találhatjuk majd a következő öt évben is. Akik egyikbe sem tagozódnak be, azok függetlenek maradnak vagy más – régi vagy új – frakciókban fognak dolgozni. Így például Robert Fico szlovák miniszterelnök Irány pártja a szocialista helyett egy új baloldali formációhoz csatlakozhat.

Németországban a választáson második lett és a 96 mandátumból 15-öt szerzett az Alternatíva Németországért (AfD). Továbbá 6 hely jár Sahra Wagenknecht nemrég alakult háborúellenes baloldali pártjának (BSW), amely szintén kritikusa a német szövetségi kormánykoalíció bevándorláspolitikájának. Franciaországban győzött a Nemzeti Tömörülés (RN, 81/30) és bejutott a Visszahódítás (R!, 81/6). Olaszországban győzött az Olaszország Fivérei (FdI, 76/24) és bejutott a Liga (76/8). Spanyolországban a Vox mellett (61/6) bejutott a frissen alakult elitellenes A Bulinak Vége (SALF, 61/3) is, melynek ugyan kidolgozott programja még nincs, ám az tudható róla, hogy az irreguláris migránsok kitoloncolását és a határok védelmét szorgalmazza. Lengyelországban az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) eggyel több mandátumot szerzett (53/20), mint a kormányzó, Donald Tusk-féle Polgári Koalíció (KO, 53/19). Utóbbi a Migrációs és Menekültügyi Paktum kapcsán előbbivel azonos álláspontra helyezkedett, vagyis a tanácsi szavazáson elutasította azt – sorolták az elemzésben.

A kisebb országokban szintén sok helyen dobogósak a bevándorlást ellenző vagy korlátozni kívánó pártok. Belgiumban győzött a Flamand Érdek (VB) és szorosan a nyomában van az Új Flamand Szövetség (N-VA). Ausztriában győzött a Szabadságpárt (FPÖ), Csehországban az Igen (ANO) és bejutott a Szabadság és Közvetlen Demokrácia–Trikolór szövetség (SPD–Trikolóra). Szlovákiában első az Irány (Smer), Szlovéniában a Szlovén Demokrata Párt (SDS), Lettországban a Nemzeti Szövetség (NA). Hollandiában második a Szabadságpárt (PVV). Portugáliában harmadik az Elég! (Chega!), míg Svédországban a Svéd Demokraták (SD) – részletezték.

Bevándorlásellenes pártok jutottak be az EP-be továbbá Észtországból, Finnországból, Dániából és Romániából is. Görögországban a Görög Megoldás (EL) mellett Az Értelem Győzelme (FL) is átlépte a küszöböt. Az abortusz- és bevándorlásellenes mikropárt elnökét, a 33 éves Afroditi Latinopoulou-t 2022-ben zárta ki soraiból a kormányzó Új Demokrácia, miután a túlsúlyos emberekre tett sértő kijelentéseket. Ő is egyike annak a 100 nonaligned (el nem kötelezett) képviselőnek, akinek érdemes képviselőcsoportot keresnie magának, mivel az Európai Parlamentben függetlenként politizálni lényegesen kevesebb lehetőséggel jár.

A június 10-e 17 órai adatok szerint az új ciklusban a néppárti, szocialista és liberális frakciónak 400 fős többsége lesz az EP-ben, ami azt vetíti előre, hogy az eddigi „koalíció” továbbra is bármilyen előterjesztést el tud majd fogadni Strasbourgban – fogalmazott elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Címlapkép forrása: Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre