Megugrott a Líbiában várakozó migránsok száma: Kréta lett az új célpont
Több mint 900 ezer migráns várakozott 2025 végén Líbiában, többségük Száhel-országokból, elsősorban Szudánból és Nigerből érkezett. A görög kormány megoldást sürget, miután a közép-mediterrán útvonal elsőszámú célállomásává Kréta szigete vált – áll a Migrációkutató Intézet szerdai Fókuszpont-elemzésében.
Mint írják, egyre több migráns vár Líbiában arra, hogy embercsempészek segítségével átjusson Európába. A 2025. decemberi adatok szerint a számuk 939 638 volt, ami 14%-os emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. 51%-uk az ország nyugati felében, 38%-uk Kelet-Líbiában, 11%-uk a déli területeken tartózkodott. A legtöbb migráns Szudánból érkezett (36%), őket követik a nigeriek (20%), az egyiptomiak (19%), a csádiak (10%), valamint a nigériaiak (3%). Különösen nagy mértékben emelkedett a szudáni állampolgárok száma, akik a 2023 óta tartó polgárháború elől menekültek el hazájukból. Becslések szerint a konfliktus kezdete óta 552 170–700 000-en érkeztek Líbiába.
Ezzel az észak-afrikai ország továbbra is a közép-mediterrán migrációs útvonal legforgalmasabb tranzitpontja
– mutatnak rá.
2026 első hónapjaiban az olasz partokra érkezők 86%-a Líbiából indult – ugyanakkor egyre többen indulnak meg a görög szigetek irányába Kelet-Líbiából: az ENSZ adatai szerint 2026. április második feléig közel 2 500-an érték el Kréta partjait, 2025-ben pedig 20 000 migránst regisztráltak. A görög parti őrség naponta gyakran több mint száz, a Földközi-tengeren bajba jutott migránst ment ki. Április 14-én két nap alatt legkevesebb 300 migránst szállítottak a partokra, április 23-án pedig közel 180 személyt.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) az év eleje óta számos alkalommal figyelmeztetett arra, hogy meredeken emelkedik a földközi-tengeri halálesetek száma. A szervezet 2026. április 7-i közleménye szerint legkevesebb 990 elhunytat regisztráltak év eleje óta, ami az elmúlt 12 év rekordjának számít – ismertették.
A fokozódó migrációs helyzet közepette Georgiosz Gerapetritisz görög külügyminiszter 2026. április 27-én Tripoliba utazott, hogy Abdulhamid Mohammed Dbeibah-val, a líbiai egységkormány miniszterelnökével, valamint hivatali kollégájával, Taher al-Baurral tárgyaljon. Noha az egyeztetések főként a kétoldalú gazdasági együttműködést érintették, szó esett az irreguláris migrációs forgalom mérsékléséről is. Athén arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyugat-Líbiából szinte nullára csökkent a Görögországba tartó indulások száma, ugyanakkor Tobruk városából egyre többen indulnak meg Kréta irányába. A tárcavezető egyúttal felajánlotta a líbiai parti őrség személyzetének görögországi kiképzését. Georgiosz Gerapetritisz egy hónappal korábban Bengáziban is felvetette a migrációval kapcsolatos aggályokat Halifa Haftár tábornoknak, aki a Líbiai Nemzeti Hadsereggel (LNA) ellenőrzi a kelet-líbiai területeket.
Az elmúlt hónapokban Líbia fokozta a fellépést az embercsempészekkel szemben: az ügyészség 2026. április 28-án egy bűnszervezet négy tagját 12–22 év börtönbüntetésre ítélte többek közt emberrablás és kínzás miatt. A csoport a tunéziai határ közelében fekvő Zuvara kikötővárosban működött. A szervezet több alkalommal rabolt el migránsokat, akiket megkínoztak, és az erről készített videófelvételeket elküldték családtagjaiknak, hogy váltságdíjat követeljenek tőlük.
Vezetőkép: illegális bevándorlók őrizet alatt egy befogadóállomáson, a görögországi Kréta szigetén, a Hanía közelében fekvő Agíában 2025. augusztus 19-én. Fotó: MTI/AP/Jánnisz Angelakisz
