Migrációkutató Intézet: Megvalósulhat az olaszok Albánia-terve
Zöld utat kaphat az az elképzelés, amely szerint Olaszország a migrációkezelésének egy részét Albániába szervezné ki. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint ugyanis az európai jog elvben nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy területükön kívül visszaküldési és fogvatartási központokat hozzanak létre – írta keddi Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Rámutatttak: Nicholas Emiliou álláspontja értelmében az ilyen megállapodások megengedhetők, feltéve, hogy az uniós jog szerinti valamennyi biztosítékot tiszteletben tartják. Ezek közé tartozik a jogi segítséghez, a tolmácsoláshoz való hozzáférés, valamint annak lehetősége, hogy az érintettek kapcsolatot tarthassanak családtagjaikkal és a hatóságokkal. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy különös gondossággal kell eljárni a kiskorúak és egyéb kiszolgáltatott személyek esetében. Bár nem kötelező erejűek, a főtanácsnoki vélemények rendszerint jelentős hatással vannak a bíróság ítéletére.
Giorgia Meloni üdvözölte a döntést. Az olasz miniszterelnök úgy fogalmazott:
„Ez fontos hír, amely megerősíti, hogy jó úton jártunk, és rávilágít arra, mennyit veszített Olaszország azzal, hogy két évet pazarolt el kierőltetett és megalapozatlan bírósági eljárásokra”.
A konkrét, az EU Bírósága által vizsgált ügy két migráns átszállításából ered, akiket korábban Olaszországban tartották fogva kiutasítási határozatok alapján, majd az olasz–albán központokba vitték át őket, ahol nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be. Az olasz hatóságok új fogvatartási határozatokat adtak ki, amelyeket a migránsok képviselői a római fellebbviteli bíróság előtt támadtak meg. A bíróság megtagadta az intézkedések jóváhagyását, mivel azokat összeegyeztethetetlennek találta az uniós joggal. Az olasz kormány ezután Olaszország legfelsőbb bíróságához fordult, amely kulcsfontosságú jogi kérdéseket terjesztett a luxembourgi EU Bírósága elé. Ennek mostani álláspontja értelmében az uniós visszaküldési és menekültügyi eljárási szabályok lehetővé teszik menedékkérők harmadik országban történő fogva tartását – írták.
Míg korábban az olasz–albán modell inkább kísérleti, vitatott nemzeti szintű megoldásnak tűnt, mostanra már jól illeszkedik az EU-s irányba. A 2024-ben elfogadott Új Migrációs és Menekültügyi Paktum egyik célkitűzése a menekültügyi vizsgálatok felgyorsítása és a visszaküldések hatékonyabbá tétele. Korábban az olasz bíróságok még vitathatták, hogy Róma jogszerűen tekint-e biztonságosnak egyes származási országokat, 2026 februárjában azonban a Tanács véglegesen elfogadta az EU-szintű biztonságos származási országok listáját. Ezen országokból érkezők kérelmeit pedig könnyebb gyorsított eljárásba terelni.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament 2025 decemberében megállapodott a „biztonságos harmadik ország” fogalmának módosításáról. Ezt megelőzően, még 2025 márciusában az Európai Bizottság új visszaküldési szabályokat javasolt, amelyekben megjelent a lehetőség arra, hogy azokat a személyeket, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni és végleges visszaküldési határozat vonatkozik rájuk, harmadik országba lehessen küldeni kétoldalú megállapodás alapján. Az Európai Parlament 2026 márciusában adott felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére az új visszaküldési rendszerről. A javaslatnak része a harmadik országokban létesíthető return hubok felállításának lehetősége.
Az olasz Albánia-terv egyelőre nem kapott zöld utat. A működése továbbra is attól függ, hogy Olaszország ténylegesen biztosítja-e az uniós menekültügyi és alapjogi garanciákat Albániában. Ha ezek sérülnek, az ügyeket továbbra is meg lehet támadni a bíróság előtt. Sikeres működés esetén viszont precedens értékű lehet más országok számára – írták az elemzésben.
Vezetőkép: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. MTI/EPA/AFP pool/Marco Longari
