Csendes menekültválság Iránban
3,2 millió ember, tehát mintegy 800 ezer család vált belső menekültté Iránban a háború következtében. Az adatok nem pontosak, mivel az internetkorlátozások, a hozzáférési nehézségek és a háborús állami kontroll miatt csak részleges információk állnak rendelkezésre – áll a Migrációkutató Intézet csütörtöki Fókuszpont-elemzésében.
Noha Iránban a polgári infrastruktúra nem áll az Egyesült Államok és Izrael támadásainak célkeresztjében, a 2026. február 28-a óta tartó konfliktus nyomán az egyre romló életkörülmények sokakat kényszerítettek otthonaik elhagyására – jellemzően még az április 8-a óta tartó tűzszünetet megelőzően – fogalmaztak az elemzés készítői.
A belső népmozgás sokirányú. A háború első szakaszában a Törökországgal, Örményországgal és Azerbajdzsánnal határos térségekben nőtt a menekültek száma, később a súlypont kelet felé és Teherán irányába tolódott. A fővárosban a menekültek 75 százaléka talált átmeneti otthonra, ezt Hormozgán 8, Busehr 5 és Huzesztán 3 százalékkal követte. Ezzel párhuzamosan sok Teheránban és más nagyvárosokban élő ember az ország északi, illetve vidéki térségei felé menekült. Az ellentétes irányú mozgások oka, hogy a főváros és a nagyobb települések, bár lehetnek támadások célpontjai, az ott koncentrálódó adminisztratív intézmények, kórházak, hivatalok, ellátási láncok, közlekedési csomópontok és rokonhálózatok sokak számára vonzóak. Mindez középtávon túlterhelheti egyes városok infrastruktúráját – írták.
A külföldre irányuló népességmozgás egyelőre mérsékelt. A legjobban dokumentált irányok közé tartozik Pakisztán, Örményország és Azerbajdzsán. 2026. március 1. és április 23. között mintegy 7 900 iráni lépett be Pakisztánba; 2026. február 28. és április 29. között 3 564 személy kelt át Iránból Azerbajdzsánba; Örményországba pedig 2026. február 28. és március 10. között 4 930 ember lépett be. Ezek a mozgások viszont nagyrészt rutinszerű határ menti üzleti vagy családi látogatásokhoz kapcsolódtak.
Törökországból, ahol az országban jelenlévő szíriaiak miatt a menekültkérdés érzékeny társadalmi és politikai ügy, nem áll rendelkezésre hiteles szám. A konfliktus előtt 74 000–100 000 iráni élt különféle jogcímeken Törökországban, az elmúlt időszakban érkezők pedig nem menedékkérőként, hanem a 90 napig érvényes turistavízum lehetőségét kihasználva léptek be.
Eközben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint 294 400 afgán és 306 900 szíriai tért haza a konfliktus kezdete óta Iránból. Noha közülük nem mindenki a háború miatt döntött így, a folyamat jól mutatja, hogy a konfliktus regionális szinten is gyorsítja vagy átrendezi a visszatérési és továbbhaladási folyamatokat. A Közel-Keleten jelenleg több mint 19 millió ember él belső menekültként konfliktusok, erőszak és katasztrófák következtében.
Az iráni háború gazdasági következményei nyomán középtávon reális a migrációs nyomás növekedése. Irán eddig is súlyos gazdasági gondokkal küzdött: 2025-ben 28–30 millió ember tartozott gazdaságilag sérülékeny kategóriába. A Világbank háborúval nem számoló előrejelzése a 2025–2026-os időszakra további 2,5–3 millió ember szegénységbe csúszását vetíti előre. A jelenlegi háború ezt a helyzetet tovább súlyosbítja. Egy 2023-as felmérés szerint az irániak 93 százalékának fejében már megfordult a kivándorlás gondolata. Elhúzódó gazdasági válság esetén a gondolatot egyre több esetben követheti tett – hívták fel a figyelmet az elemzés zárásában.
Vezetőkép: Az Irán elleni amerikai-izraeli háborúban légicsapás áldozatává vált diáklányok portréi a teheráni Tadzsris téren 2026. április 21-én. A dél-iráni Minab városában működő lányiskola elleni február 28-i támadásban az iráni hatóságok adatai szerint 168, hét és tizenkét év közötti tanuló, 26 tanár és négy szülő vesztette életét. Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
