Kaszab Zoltán: A Jobbik nem tudta átverni (volt) szavazóit

2,6 millió potenciális szavazóban bízhatott a baloldal az országgyűlési választás előtti napokban. Több mérés is volt, amely fej fej melletti eredményt mért, ebből lett végül egy földrengésszerű, újabb kétharmadot eredményező Fidesz–KDNP-s győzelem. Amellett, hogy a kormánypártok több szavazatot kaptak, mint 2018-ban, a baloldalra 900 ezerrel kevesebben voksoltak, mint négy éve, mindössze 1 700 000-en.

Az ordító különbség okai persze összetettek és nem foghatók meg egyetlen szempont alapján. Az ugyanakkor biztos, hogy a vereség egyik kulcsa a Jobbiknál keresendő. Ez látszik abban is, hogy a legfontosabb ellenzékinek gondolt vidéki választókerületekben, ahol a baloldal előzetes várakozásai szerint a Jobbiknak kellett volna hoznia a győzelmet, az összefogás a legcsúfosabban szerepelt le. Kimutatható tehát, hogy a Jobbik korábbi szavazóinak többsége úgy gondolta, hogy most esze ágában sincs az egykor szebb napokat megélt pártra szavazni. Az ok egyértelmű, és furcsa, hogy ezt senki nem vette észre.

A párt törzsszavazói ugyanis a 2010 előtti, Gyurcsány Ferenc fémjelezte világban kerültek közel a Jobbikhoz, így számukra megbocsáthatatlan bűnné vált, hogy Jakab Péter a baloldali koalícióba vezette őket.

A baloldal bizakodó volt, hogy az elvtelen alkut le tudja nyomni a választók torkán, de kudarcot vallott. Mint a történelemben annyiszor, ismét kiderült, hogy szélsőjobb és szélsőbal nem összeegyeztethető, nem fér meg egymás mellett. A korábbi Jobbik törzsszavazói ráadásul alternatívát is kaptak a Mi Hazánk képében, amely ügyesen kihasználva a Jobbik – szerintük – árulását, annyi szavazót tudott elcsábítani, amennyi a kényelmes parlamentbe jutáshoz elegendő volt. És ne legyenek kétségeink:

a következő időszak Torczkai Lászlóék számára arról szól majd, hogy a maradék jobbikos tábort is magukhoz édesgessék.

A Jobbik számára pedig nagy kérdés, hogy ki tud-e, ki akar-e jönni az összegyurcsányozódásból? Merthogy a Jobbik nem fintorogva, rossz szájízzel állt oda a DK mögé, mellé, hanem teljes mellszélességgel. Gyurcsány Ferenc elhitette velük, hogy egyenrangú partnerként kezeli őket, és hogy a választás után két hasonló nagyságú frakcióban egyenlő erőként politizálnak majd. A Jobbik pedig asszisztált ehhez, aminek az lett a vége, hogy az egykor radikális párt 0 (NULLA) egyéni mandátummal, 9 fős frakcióval a baloldal csupán harmadik ereje lesz a DK és a Momentum után. Persze nagy kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc tudta-e, hogy így lesz? Erre van egy tippem, már csak abból kifolyólag is, hogy

a közvélemény-kutatási adatok már egy éve is gyengülő Jobbikot mutattak, így aki komolyan azzal számolt, hogy a jobbikos egyéni választókerületek simán nyerhetők és ott nem hat a gyengülés, az naiv volt. 

Nem véletlen tehát, hogy a méretes bukta után Jakab Péter próbálja a leghangosabban Márki-Zay Péterre tolni a felelősséget. Pártján belül azonban úgy tűnik, hogy egyre többen látnak át a szitán és megpróbálják megbuktatni az elnököt. Persze ezzel az ellenzék fő problémája továbbra sem megoldott: ez a választás ugyanis bebizonyította, hogy lassan 16 évvel az őszödi beszéd és a rendőrterror után a magyarok döntő többsége továbbra sem kér Gyurcsány Ferencből. De ez már legyen az ő problémájuk.

Címlapkép forrása: Facebook/Jakab Péter

Iratkozzon fel hírlevelünkre!