Az Apostoli Szentszék tudományos-kulturális háttérintézményei között találjuk a különböző pápai akadémiákat, melyek a világ legnevesebb tudósait, szakértőit tömörítik, férfiakat és nőket egyaránt. Tagjai nem feltétlenül katolikusok, de mind elfogadják az Egyház tanítását az adott szakterület vonatkozásában. Ahogy arról a Vasárnap is beszámolt, egy magyar tudós, Vörös Győző nemrég vette át a Pápai Akadémiák díját Rómában. A következő díj pályázati kiírása a művészekhez és irodalmárokhoz szól elsősorban.
A Pápai Akadémiák közös célja „az igazság kutatása és terjesztése a különböző isteni és emberi tudományok területén” (Pastor Bonus apostoli rendelkezés). Tevékenységüket a Kultúra Pápai Tanácsa koordinálja. A teológia mellett a társadalomtudományoknak, a természettudományoknak, valamint a régészetnek és a művészeteknek is van pápai akadémiája. A rangos elismerésnek minősülő Pápai Akadémiák Díját a Szentatya nevében évente ítélik oda az abban az évben soros akadémia szakterületén tevékenykedő kiváló szakembereknek.
2020-ban a Pápai Római Régészeti Akadémia és a Vértanú-kultusz Pápai Akadémiája közösen ítélte oda a pápaság aranyérméből álló éves díjat dr. Vörös Győző magyar régészprofesszornak a jordániai Machaerusban folytatott ásatásaiért, aki azt 2022. február 1-jén vehette át a Szentszékhez tartozó római Kancellária palotában.
2022-ben a pápai szépművészeti akadémiának is nevezhető Pantheon Virtuózainak Szépművészeti és Szépirodalmi Nemes Pápai Akadémiája (olaszul Pontificia Insigne Accademia di Belle Arti e Lettere dei Virtuosi al Pantheon) jogosult kiosztani a Pápai Akadémiák Díját, ami ezúttal egy arany-, illetve egy ezüstéremből fog állni.
A Pápai Szépművészeti Akadémia 1542-ben létesült és kapott pápai elismerést Szentföldi Szent József Kongregáció néven, majd IX. Piusz és XI. Piusz szervezte át. Azóta minden idők legnevesebb, Rómában alkotó művészeit tömörítette, akik a 17. századtól kezdve a Pantheon oszlopcsarnokában tartottak időszaki kiállításokat (innen az olasz elnevezés). 1995-ben jóváhagyott új szabályzata értelmében célja a keresztény irodalom és az egyházművészet tanulmányozása, előmozdítása, a művészek lelki képzése. Tagjai világhírű építészek, filmrendezők, képzőművészek, festők, szobrászok, zenészek, költők és írók. A pápa nevezi ki őket, a rendes tagok létszáma 50 fő, akik 80. életévük betöltésével „emeritus akadémikussá” válnak. Vannak tiszteletbeli akadémikusok is, köztük 2019 óta Kisléghi Nagy Ádám magyar festőművész.
hirdetés
Kisléghi Nagy Ádám festőművész átveszi tiszteletbeli akadémikusi kinevezését Gianfranco Ravasi bíborostól, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökétől a Pantheonban, 2019 márciusában. Forrás: Érszegi Márk Aurél
A 2022-es pályázati kiírás
A 2022-es évben az építészet, illetve a képzőművészetek témakörében várják a pályázatokat olyan olasz vagy külföldi művészek, építészek, művészettörténészek és építészettörténészek részéről, akik még nem töltötték be 35. életévüket, és munkáságuk „jelentős mértékben hozzájárul a történeti és vallástudományok, a művészet és a keresztény humanizmus fejlődéséhez”.
A pályázatok beérkezési határideje 2022. április 30.
A beküldési cím: segreteria@accademiavirtuosi.it
Az építészet témakörében vagy egy 40 ezer leütéses új, vagy az utóbbi három évben publikált tanulmánnyal lehet pályázni, vagy pedig egy még kiadatlan, meg nem valósult, avagy az elmúlt három év folyamán megvalósított építészeti tervvel (kiegészítve egy 8 ezer leütéses leírással és 5-8 fényképpel), amely „vallásos épületre” vonatkozik. A feldolgozandó témakörök: az egyházi épületek építése avagy restaurálása; a keresztény vallási épületek és az új művészeti irányok kapcsolata, valamint ezeknek a hívő közösséggel való kapcsolata; az építészetre és a szent terekre vonatkozó normatíva, az új előírások, nehézségek és könnyebbségek; a kortárs város és a szent épületek viszonyának összefüggései és problematikája; a „megőrzött” és a „kifejezett” szakralitás dialektikája.
A művészetek témakörében szintén két módon lehet pályázni. Vagy egy 40 ezer leütéses (kiadatlan, vagy legfeljebb 3 éve kiadott) tanulmánnyal, vagy egy (szintén kiadatlan, vagy legfeljebb 3 éven belül készített) műalkotással, műfaji megkötése nélkül, tehát a festményektől a szobrokon át a videóig és a zenéig (fényképfelvételeket, avagy linket és 8 ezer leütéses leírást várnak róluk). Ezeknek a kiírásban megjelölt témákra kell reflektálnia és „lehetőleg lelkiségi és/vagy liturgikus konnotációval” kell rendelkeznie. Külön kiemelik az „imádság helyeire” alkalmazott kortárs zenei kutatásokat.
A művészetileg feldolgozandó témák pedig a vallásos, a spirituális és az egyházművészetre vonatkozó viták és metodológia; a mai vizuális művészetek és a vallásos megrendelők viszonya; a liturgikus kívánalmak és a kortárs alkotások; a művészet és a szent terek kapcsolatának vitatott, illetve dicséretes példái Európából; a szent terekben megjelenő hangok, színek, fények művészete.
A beérkező pályaműveket a Pápai Művészeti Akadémia tudományos bizottsága bírálja el, majd az arra érdemesnek tekintettek közül a különböző pápai akadémiák vezetőiből álló, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke által vezetett Pápai Akadémiák Tanácsa választja ki az első, illetve második helyezettet. A tervek szerint a beérkező pályaműveket külön kötetben is kiadják, a műalkotásokból kiállítást rendeznek, illetve bekerülhetnek a Pápai Művészeti Akadémiának a Pantheon emeleti helyiségeiben tárolt több évszázados műgyűjteményébe.
A részletes pályázati kiírás, valamint a tanulmányok szerkesztési irányelvei megtalálhatók a Pápai Művészeti Akadémia honlapján (olasz nyelven).
Címlapkép: A Pápai Művészeti Akadémia székhelyének kapuja a Pantheonnál. Forrás: Érszegi Márk Aurél
