El kell tűnnöm ahhoz, hogy egyedül Krisztus maradjon látható

XIV. Leót a maga hetven évével egy fiatal pápának tekinthetjük, “amerikaisága” azonban már első megjelenése nyomán is kétségbevonható. Nem véletlen a gesztus, hogy elsőként olaszul szólalt meg – fogalmazott Érszegi Márk Aurél. A Vatikán-szakértő, diplomata a belvárosi Scroutonban tartott beszélgetésen beszélt arról is, fontos, hogy a Szentatya első miséjén Szent Ignácot idézve beszélt arról, pápaként el kell tűnnie ahhoz, hogy Krisztus maradjon egyedül látható. 

A belvárosi Scrouton-ban tartott beszélgetés házigazdája, Lovas Miklós kutató témafölvetésként elöljáróban arról beszélt, Robert Barront, az amerikai Minnesota állam püspökét a konklávé előtt faggatta a sajtó. Annak lehetőségéről kérdezték, hogy lehet e amerikai származású a katolikus egyház új vezetője. Barron némi derűvel úgy válaszolt, az Egyesült Államok a világ legnagyobb szuperhatalma, emellett a szórakoztatóipart is uralja. Elég különöse helyzetet teremtene, ha még a katolikus egyházat is egy amerikai irányítaná. Mint megjegyezte, ilyen kérdések akkor válnának aktuálissá, ha Amerika is hanyatlásnak indul, mondjuk úgy ötszáz év múlva. Ehhez képest egy chicagói születésű püspök lett az egyház vezetője.

Lovas Miklós ugyanakkor azt is hozzátette, nem ilyennek képzelnénk egy amerikai pápát. Robert Francis Prevost láthatóan érzelmesen, könnyes szemmel jelent meg első alkalommal pápaként az ünneplő tömeg előtt. Ugyanakkor rögtön megindult a találgatás is, mennyiben lesz konzervatív vagy liberális a munkássága, és mennyiben fogja Ferenc pápa hagyományait követni, ahogy azt egyes liberális körök remélik. 

Elsősorban római a pápa

Érszegi Márk Aurél, a bevezető gondolatok után reagált a felvetett kérdésekre. Mint hangsúlyozta, maga az Egyház és a pápa is előszeretettel üzen gesztusokkal, szimbólumokkal. XIV. Leót a maga hetven évével egy fiatal pápának tekinthetjük, “amerikaisága” azonban már első megjelenése nyomán is kétségbe vonható. Az Egyháznak mindig is elsősorban római pápája van, hiszen ő Róma, a szent város püspöke. Ezt tükrözte, hogy XIV. Leó elsőként olaszul szólalt meg. Első fellépésével ráadásul már egy klasszikus pápa helyzetébe helyezkedett, hiszen viselte azt a pápai díszruhát, amelyet Ferenc pápa elutasított.

Hogy Krisztus legyen látható…

Szintén szimbolikus értelmű a mellkereszt is, amelyet XIV. Leó viselt. Ezt ugyanis ágostonrendi rendtársaitól kapta, és a rend szentjeinek ereklyéit tartalmazza. Első miséjén további támpontokat is adott az általa képviselni kívánt elvekről. Többek között Szent Ignácot idézve beszélt arról, pápaként el kell tűnnie ahhoz, hogy Krisztus maradjon egyedül látható. Így kívánja tehát gyakorolni az egyházi hatalmat is, a ruha és a külsőségek ennek mentén azt szolgálják, hogy elrejtsék a személyt, aki fölveszi. 

Lovas Miklós a beszélgetés ezen pontján megjegyezte, Kecskés Pál filozófusról mondták azt, hogy egy “áttetsző ember volt”. Amikor tanított, professzor volt, amikor misézett pap volt, de nem hivalkodott a személyiségével. Mint megjegyezte, Karol Vojtila egy kelet-európai személy, egy kelet-európai pápa volt, ahogyan Joseph Ratzinger német. Ferenc pápa pedig nagyon dél-amerikai, ez azonban XIV. León nem érzékelhető.

Jelentős tapasztalatok birtokában jutott a pápaságig

Érszegi Márk Aurél arró is mesélt, a pápa perui szolgálata során jelentős dél-amerikai tapasztalatokra tett szert. Amerikaisága ugyanakkor elsősorban a nyugati, európai kereszténységhez kapcsolja, amely hanyatlóban van. Misszionáriusként a perifériákon élők világát is jól ismeri. Ugyanakkor eligazodik a római egyház belső világában is, hiszen Ferenc pápa akaratából a püspöki kinevezések ügyeit is intézte. Végezetül, de nem utolsó sorban tizenkét éven át az ágostonos rend legfőbb elöljárója volt.

Hidakat teremtő ember

A szakértő szerint, ha a pápa a konzervatív irányvonalat képviselte volna, nem választották volna meg. A konklávé dinamikájáról szólva kifejtette, bár ez egy igen mély, imádságos alkalom, a résztvevők mégis fölmérik, milyen irányzatok vannak, és hogy ezek mögé milyen erős táborok alakulnak ki. Abból, hogy a pápaválasztás folyamata elhúzódott, kiviláglik, hogy nem volt egy jelentős tábor, így kompromisszumos megoldás született. Olyan személyt választottak, akire mindenki bizalommal tudott tekinteni, aki az irányzatokat képes lehet szintetizálni. Olyan embert választottak, aki hidakat volt képes teremteni. A Vatikán-szakértő megjegyezte, fontos megérteni, hogy Ferenc pápa és az ő tanítása az egyházi hagyomány része lett. XIV. Leó a teljes egyházi tanítás folytatója kíván lenni, amelynek elődje, Ferenc pápa is az egyik táplója. 

A válasz már megvan

Érszegi Márk Aurél szólt arról is, XIV. Leo számára a legfontosabb Jézus Krisztus, ezt tükrözték első szavai is: “Békesség nektek!” Így köszöntötte Jézus feltámadása után a tanítványait. A névválasztás is fontos, hiszen XIII. Leó az egyház modern kori szociális tanításainak alapjait fektette le a Rerum Novarum enciklikával. Ez arra a máig is érvényes kérdésre keresi a választ, hogy az Egyháznak vezetnie kell a világot, vagy alkalmazkodnia kell hozzá. Meg kell e téríteni a világot, vagy a kapukat kell kinyitni a világ felé. XIV. Leó azt mondja,

a válasz már megvan, hiszen a válasz maga Krisztus. Ezt a választ kell közvetíteni az adott korhoz szóló módon. 

Néhány szóban a Kína-paradoxonról

A beszélgetésen szóba került Kína kérdése is, amellyel, mintha a Vatikán nem igazán tudna mit kezdeni. Érszegi Márk Aurél elmondta, jelenleg két katolikus egyház van Kínában, egy hivatalos, amely a kommunista párthoz hű, és egy Rómához hű földalatti. A Vatikán-szakértő elmondta,  XVI. Benedek idején történt előrelépés e kérdésben, onnantól ugyanis minden állami jóváhagyással kinevezett püspök kérte utólag a római pápa jóváhagyását is. Ferenc pápai idején is tárgyalt a Szentszék Kínával szintén a püspöki kinevezésekről. Született egy megállapodás is, amely titkos, azaz nem tudhatunk róla semmit. Hasonló megállapodások ugyanakkor köttettek korábban a szovjet blokk országai és a Vartikán között, ez adhat némi fogódzót. Ami biztosan tudható, hogy kialakult egy konzultációs mechanizmus, XIV. Leó tehát innen folytatja az elődjei által megkezdett munkát. is.

Vezetőkép: XIV. Leó pápa második alkalommal tart heti általános audienciát a vatikáni Szent Péter téren 2025. május 28-án. Fotó: MTI/AP/Gregorio Borgia