Kaszab Zoltán: Az önmagunkba vetett hitet törné le a Tisza párt
Magyar Péter kormányának célja már egyértelmű: visszatér a „merjünk kicsik lenni” politikája.
Szinte mellékesként említette meg Magyar Péter egy, a kormányülésről szóló bejegyzésében, hogy a kabinet arról döntött, hogy a 2010 utáni Orbán-kormány által alkotott Nemzeti Hitvallást eltávolítják a közintézményekből, ahol eddig kötelező volt a kifüggesztésük. Annyi dolog van ebben az országban, amit rendbe lehetne tenni és ahol tényleg probléma van, Magyar Péter ugyanakkor a Karmelitából való kiköltözés, a miniszterelnöki tisztség betöltésének 8 évben való maximálása és a Sulyok Tamás eltávolításán való eredménytelen „fáradozás” mellett mégis ezt érezte a legfontosabbnak.
Nagy kérdés, hogy kit is zavart valójában a Nemzeti Hitvallás, amiről szerintem sokan azt sem tudták, hogy ott van a közintézményekben. És valószínűleg azt is kevesen tudják, hogy mi szerepel benne, pedig valójában nagyon fontos dolgokról szól. Éppen ezért furcsa, hogy miért zavarta ez ennyire Magyar Péteréket.
Miért zavarja az új kormányt a Szent István-i örökség? Miért zavarja az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettsége? Vagy miért zavarja az 1956-os forradalomra való utalás?
Merthogy a nemzeti hitvallásban a többi között ezekről van szó. A dokumentum ezek mellett hitet tesz a keresztény kultúrkörhöz való tartozás, a fiatal nemzedékek támogatása, vagy épp a Szent Korona tiszteletben tartása mellett.
Csupa olyanról van tehát szó benne, amely egy ország társadalmának közös alapját jelentheti, és olyan értékekről, amelyeket a kampányban elmondott beszédei alapján Magyar Péter is vall. Vagy legalábbis vallott. Ha vallott egyáltalán valaha valamit. Mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a miniszterelnök és kormánya mögött nincs olyan világos értékrend, amely alapján politizál. Jól mutatja ezt az oktatási miniszter esete. Elsőre egy katolikus intézményvezetőt terveztek kinevezni, majd egy 180 fokos fordulattal végül egy liberális társadalommérnököt sikerült a tárca élére állítani, aki nyilvánvalóan teljesen más irányba viszi gyermekeink és unokáink jövőjét, mint az elsőre kiszemelt szakember.
Magyar Péterék tehát nem a kijelölt politikai irány megvalósításához keresnek szakembert, hanem akit épp találnak, ahhoz igazítják a politikájukat.
Csakhogy ez egy elképesztően veszélyes játék. Főleg úgy, ha a kártyákat a háttérben valaki olyan keveri, akinek viszont van ideológiai elképzelése is arról, hogy merre haladjanak a dolgok. A szélsőségesen liberális oktatási miniszter kinevezése, Prőhle Gergely államtitkári posztjának megfúrása, a nemzeti szimbólumok használatának ilyen kicsinyes módon történő megfúrása, mint ahogyan a Karmelitából való költözés, vagy a Nemzeti Hitvallás esetén történt, mind egy irányba mutatnak: abba, hogy a háttérben a velünk élő SZDSZ, vagyis Ruff Bálint vette át az irányítást.
Ruff pedig a műbőrszagú ’90-es éveket visszahozva azonnal elkezdte a „merjünk kicsik lenni” politikájának a megvalósítását.
Persze nem véletlenül teszi ezt: ha sikerrel jár, Magyarország is könnyen feloldódik abban a globalista tengerben, ahol a nyugati társadalmak egy része már odaveszett. A migráció, a gender és számtalan más példa ugyanakkor azt mutatja, hogy a kijózanodás előbb-utóbb nyugaton is eljön. Csakhogy akkor már késő. Éppen ezért nekünk időben fel kell ismerni, hogy úgy járhatunk, mint a béka, aki alatt fokozatosan melegítik a vizet. Fel kell ismerni és ellen kell állni ezeknek a törekvéseknek. Nem szabad hagynunk, hogy megtörjék a magyarság nagyságába vetett hitünket! Mert onnan már nincs visszaút.
Vezetőkép: illusztráció. Forrás: ChatGPT Image
