Érszegi Márk Aurél: Az új pápának az egységet kell szolgálnia

A reményteli várakozás és a találgatások lassan véget érnek, hiszen hamarosan eldől, ki lesz a következő pápa. De mi történik a megválasztása után? Mi lehet a leendő egyházfő neve és mi lesz az első feladata? Az egyelőre még nyitott kérdésekről, és arról, milyen egyházi vezetőre van szükség, Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel beszélgettünk.

Matteo Bruni a Szentszéki Sajtóközpont igazgatója úgy fogalmazott, hogy a következő pápa jó vezető kell legyen, aki képes hidakat építeni, közösséget nyújtani a világrend válságaitól sújtott emberiség számára. Min múlik, hogy előző pápához hasonló, vagy pedig egy teljesen ellenkező szemléletű utód kerül a pápai székbe?

Azon múlik, hogy a többségnek mi a véleménye, hozzáállása, hogy milyen mértékű folytonosságra van most szükség, vagy milyen mértékű korrekcióra. Ma délelőtt éppen a római pápa megválasztásáért tartott szentmisén Re bíboros mondott homíliát, és abban leírta, milyen pápa volna kívánatos. A fő irány, tulajdonság, amit mondott, hogy a pápa az egységet szolgálja, mert ez Krisztus akarata. A kommunió, ami egy egyházi szakszó, az egyházon belüli egységnek a kifejezése, ennek az erősítését várják el – bárki legyen a pápa.

Ezt valószínűleg egyfajta szintézisként mondta az előző napok megbeszélései, vitái nyomán. Tehát vélhetően ebben konszenzus van a választók körében, hogy bárki legyen is, annak az egyház egységét, megszilárdítását kellene prioritásnak tekintenie.

Ami persze arra is utal, hogy az elmúlt 12 év sok megosztottságot és zűrzavart hozott. Éppen ezért most ez tűnik az első számú kritériumnak, amit elvárnának az új pápától. Ugyanakkor azt is mindenki fontosnak tekinti, hogy építsenek arra, amit Ferenc pápa eddig tett, hozott, képviselt.

Hirdetés

Nagyon fontos, amit Erdő Péter bíboros mondott a múlt vasárnapi prédikációjában: ő lényegében szintézisét nyújtotta az előző pápaságoknak. Értelmezte, vagy megmutatta, hogyan kell a régi hagyomány fényében értelmezni azokat a kérdéseket is, amiket Ferenc pápa hozott elő az elmúlt években. Egyfajta szintézist adott, megmutatta, hogy képes mindegyik előző pápaság javát, a legjavát képviselni.

Ferenc pápa annak idején többször viccelődött azzal, hogy az utódját XXIV. Jánosnak fogják hívni, de mi az, ami alapján egy pápa dönt a nevéről?

A névválasztás már egy program. Ezt láttuk Ferencnél, Benedeknél, II. János Pálnál is. Ilyen értelemben az, hogy ő ezzel viccelt, azt jelenti, hogy ezzel próbált indikációt adni, milyen típusú pápát szeretne utódjának. Aki aranyos, joviális, de határozottan viszi tovább a korszakalkotó reformokat. XXIII. János nagyobb átalakításokat hajtott végre, mint II. János Pál, vagy akár Ferenc, magának a zsinatnak az összehívásával.

Most is vannak olyan bíborosok, akikről azt mondják, hogy ha őt választják meg, akkor ő biztosan XXIV. János volna. És egyértelműen azt mondják, hogy aki a ferenc-i folytonosságot képviselné – nagymértékű folytonosságot – az egy XXIV. János volna – vagy egy II. Ferenc, de az nagyon végső opció volna véleményem szerint.

Kicsit viccesen jelent meg a hírekben, hogy a következő pápának – akárki lesz is – már tele van a naptára. Hogy tudja az utód ilyenkor átvenni a feladatokat?

Ez egy kicsit azon is múlik, hogy az új pápa milyen háttérből érkezik. Hogyha egy kuriális bíborost választanak meg, akkor ő otthonosan mozog: tudja, hogy merre van az ajtó, hol kell fölkapcsolni a villanyt, mirol szólnak a dossziék, az ügyek, mik forognak jelenleg. Ha viszont a világ túlsó részéből jön, akkor nyilván először el kell igazodnia, hogy melyik emeleten jár, hol van a szobája és így tovább. De ebben segítik, azért van az egész római kúria…

Ami az első hivatalos feladata, az a római pápa péteri szolgálatának ünnepélyes megkezdése. Ez egy nagy, ünnepi mise, ahová külföldi állami delegációk ökumenikus delegációk szoktak jönni más egyházak részéről is. Ez általában egy héten belül lezajlik. Ilyenkor kapja meg a pápaságnak a sajátos jelvényeit, a kalliumot és a halászgyűrűt.

Ezt megelőzően ismerkedik, például a bíborosokkal is tart egy külön misét. Az utolsó pápák fogadták külön a sajtó képviselőit is, akik korábban nagy munkával tudósítottak az egész konklávéról. Ilyen jellegű elfoglaltságai vannak, és utána még a Székesegyházat, a Lateráni Bazilikát is birtokba veszi: ott is bemutat egy misét.

Ami miatt azt mondják, hogy tele van máris a naptára, az egyértelműen arra utal, hogy Szentév van. Minden hónapban van legalább két nagyszabású rendezvény, tematikus találkozók, világtalálkozók. Ez olyan, mint az Ifjúsági Világnap, de most nem csak az ifjúság jön, hanem idősek, fiatalok, gyerekek, papok, püspökök.

Jövő hét elején lesz például a keleti egyházaknak a jubileuma.  Kérdés, hogy így – lendületből hogyan tud ebbe az új pápa bekapcsolódni, de az első programjai várhatóan ilyen, szentévi találkozók lebonyolítása, misék celebrálása.

Még egy fontos dolog: idén van a niceai zsinatnak az 1700. évfordulója. Már le volt beszélve, hogy a pápa, és a konstantinápolyi pátriárka tartanak egy zarándoklatot Niceában, ami Törökországban van. Ez egy szép ökumenikus gesztus volna, amit májusra terveztek. Ez most nyilván újratervezésre szorul, de ez valószínűleg egy olyan dolog, amit szintén magáévá tesz, mint programot az új pápa, és valamikor beütemezi a közeljövőben.

Ez ökumenikus téren is egy erős nyitás lenne.

A pápaválasztás kapcsán nagyon sok szó esik a Szentlélek jelenlétéről, nagyon megható ahogy mindenhonnan jönnek a felhívások, nem csak az egyházi vezetők, de a hívők is imádkoznak a pápaválasztás eredményéért…

Hívő ember tudja, hogy Isten kezében van a sorsa. Hogy van Gondviselés, ami működik. Éppen ezért a Szentlélek vezeti a hívő ember cselekedeteit, döntéseit. Tudja, hogy a Szentlélek tud segíteni, ha ő kéri ezt a segítséget, mert odafigyel rá. Nagyobb szabású eseményeknél, történéseknél ez még fokozottabban tudatosítandó, és ilyenkor is kéri az Egyház a Szentléleknek a különleges támogatását, ezért van a Veni Sancte például.

Iskolaév elején szoktak ilyen misét tartani, hogy a diákok számára kérjék a Szentlélek támogatását az egész iskolaévre. Ezért van az, hogy a Jöjj szenlélek, Úristen Himnuszt gyakran eléneklik például a szentségek felvételekor, nagyobb rendezvényekkor. És most a konklávé is a Teremtő Lélek, szállj közénk Himnusszal fog kezdődni, ami egy IX. századi Himnusz.

Az, hogy imádkozunk érte, a legkeresztényibb dolog, hiszen tudjuk, hogy szükség van a segítségre, és a segítség kitől jöhet? Csakis Istentől! Mással úgysem tudunk segíteni. Se kombinálni, se összeesküdni, se füstjeleket beküldeni. Az egyetlen, amit lehet csinálni, és ami végső soron a leghasznosabb. Mert ez végül is ez nem egy politikai választás, nem egy politikai csata, hanem egy imádságos keretbe ágyazott intézményi és jogi cselekmény. Aminek azonban a jövőre nézve meghatározó jelentősége van.

Sok fórumon elhangzott már, hogy Erdő Péter bíboros is esélyes lehet Szent Péter trónusára. Mi történne ez esetben, ki lenne a magyar egyház vezetője?

Ez a része a legegyszerűbb dolog. Az püspököket, érsekeket a római pápa nevezi ki, tehát ha így alakulna a dolog, akkor ő kellő időben kinevezne egy utódot maga helyett.

Vezetőkép: Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő az IKSZ budapesti rendezvényén Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu