A 70-es években Bécsben, az OMC gondozásában jelent meg a Daloljunk az Úrnak! című kottás énekeskönyv, ami első alkalommal nyújtott át széles válogatást a magyar híveknek a keresztény könnyűzene akkori nyugati dalterméséből. A gazdag gyűjtemény neves, főleg katolikus pap műfordítói misetételekből, spirituálékból és számos ismert kortárs szerző műveiből válogattak, melyek közül jó néhányat a mai napig énekelnek a magyar templomokban – írja összefoglaló írásában Mester Zsolt keresztény, gitáros dalszerző.
Boldog, aki járja az irgalom útját címmel megemlékező írást tett közzé Mester Zsolt dalszerző, megemlékezve Cselényi István Gábor (1943–2022) görögkatolikus pap életművéről. Az elhunyt lelkipásztor keresztény könnyűzenei énekek sokaságának szövegfordítója volt. Neki köszönhetjük például a Fokoláre mozgalom zenei csapata, a Gen Rosso több korai dalának magyar nyelvű változatát – mutat rá a gitáros énekek egyik hazai szerzője.
A beatmise eucharisztikus jel lett – Bajcsy Lajos kanonok a Vasárnapnak
Cselényi fordított az akkoriban fénykorát élő, később tragikus életű belga apáca, Jeanine Deckers – akit sokan Mosoly nővér, Soeur Sourire, Singing Nun művésznevén ismernek – dalaiból, mint például az Entre les étolies (Csillagok közé), a Je voudrais (Szeretnék lenni, miként a szél…) és a híres Dominique (Égi vándor) – sorolja a keresztény előadó.
hirdetésMester Zsolt megjegyzi, hogy a görögkatolikus atyának köszönhetjük több spirituálé magyar szövegét is. A Go down Moses (A mélyből Hozzád száll szavam…); Down by the riverside (Ahol elfárad a folyó); O when the Saints go marchin’ in (Ha jön az Úr) slágerként, sok esetben szamizdat, indigóval sokszorosított énekgyűjtemények lapjain terjedtek el még szélesebb körökben, hordozva a remény és a hit üzenetét egy olyan korban, amikor mindez az álamellenes szervezkedéssel felérhetett.
Cselényi István Gábor ültette át magyarra Martin Gotthard Schneider német protestáns teológus és zenész Danke című dalát, kétféle szöveggel (Hálát adok, hogy itt a reggel/az este…), az ő munkája Giacomo Calabrese olasz kamalduli szerzetes Il cieco di Gerico (A jerikói vak) című énekének fordítása, és nem utolsósorban neki köszönhetjük Lucien Aimé Duval francia jezsuita több sanzonjának magyarítását. Többek között a La nuit (Az éj) című dalét, melyet Duval atya önéletrajza első kiadásának címe (Miért oly hosszú az éj? Szabadulásom az alkoholtól; későbbi kiadás: A gyermek, aki a holddal játszott) és Sillye Jenő e könyvön alapuló emlékdala is idéz – írja Mester Zsolt.
A keresztény könnyűzene hőskorszakának veteránjai ma is példák
Elmondhatjuk, hogy a keresztény könnyűzene hőskorszakának több nagy és néhai alakja járult hozzá, hogy a mindinkább gyökerében elfojtani szándékozott egyházi és ifjúsági élet mégis radikálisan Krisztushoz ragaszkodjon
– sok esetben titokban, kisközösségekbe rendeződve, vagy a mégiscsak megtűrt Nagymarosi Találkozók során.
Mester Zsolt a következő, Cselényi István Gábor atya által fordított dalrészlettel búcsúzik a keresztény könnyűzene már-már elfeledett alakjától. Az idézett szöveg a Daloljunk az Úrnak című énekeskönyvben található, amely a fordító-szövegíró egyik, orosz dallamra készült szövegéből származik:
„Alleluja!
Boldog, aki járja az irgalom útját:
megsejti a menny örök, isteni titkát
Alleluja!
Boldog, aki küzd igaz és nemes célért:
öröksége lesz majd az új föld és új ég.”
Boldog ember akartam lenni egész életemben – Varjú Imre vasmisés pap a Vasárnapnak
Fotó: Hajdúdorogi Egyházmegye
