Orbán: Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk

Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, „válság ide vagy oda” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadási ünnepségén Budapesten.

A kormányfő kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. „Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk” politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve – fogalmazott. Úgy vélte,

máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben „nálunk itt áll teljes fényében” ez a lenyűgöző új intézmény.

Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak – tette hozzá A magyar kultúra napján tartott ünnepségen.

Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban – igaz, holtversenyben – az első helyen állnak az Európai Unióban. 2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, „de jött a nemzeti alkotmányos fordulat”, és sikerült visszakapaszkodni az élre – mondta. Hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy „mi kultúrnemzet vagyunk”. Kifejtette:

minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.

Úgy látja, a japán tervező alkotta térben mi, magyarok otthon érezzük magunkat, talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat – vélekedett – hogy ez az épület „nem akarja megerőszakolni a környezetét, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, és ez a magyar szemnek szép”, ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja. A miniszterelnök elmondta:

nem szabad elfelejteni, hogy „miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében, és nem véletlen, hogy a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga”.

Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, „a Napnál is világosabb, nekünk volt igazunk” – hangsúlyozta. Közölte: a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt, és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő.

„Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk, de ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el, és inkább áprilisban húzzuk el a nótájukat”

– mondta. A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget Projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása. Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, „amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet” – vélekedett. Orbán Viktor megjegyezte:

az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet „kiejti őket az emlékezetéből”.

Kiemelte: jelenlegi formájában a Liget Projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várják már, hogy „a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát” – mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. „Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, gender politika vagy gyermekvédelem” – sorolta.

Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. „Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani, tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is”

– jelentette ki. Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel „ebben a bábeli zűrzavarban”. Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene – ideértve a magyar zenét is – alkalmas, akkor ez éppen az – mondta a kormányfő.

(MTI)

A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitójára 2022. január 22-én. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Iratkozzon fel hírlevelünkre!