Nincs többé „hölgyeim és uraim” – szintet lépett a genderlobbi

Van már nekünk LMBTQ-biztosunk, LMBTQ-stratégiánk és LMBTQ-bizottságunk is. Mármint nekünk, európai uniós állampolgároknak, akik kénytelenek vagyunk eltűrni azt az ámokfutást, ami Brüsszelben zajlik. És most már a PC beszédet is megtanítanák az ideológiailag nem eléggé képzett európaiaknak.

Az elmúlt napokban, hetekben új szintet lépett a genderlobbi az Európai Unióban. Azt már eddig sem értettem, hogy hogyan lehet a társadalom alig pár százalékát kitevő csoport ereje akkora, hogy képes legyen megváltoztatni a teljes többség életét. Mert semmi baj azzal, hogy érvényesítik a jogaikat, ez teljesen rendben van. Sőt egy jogállamnak kötelessége is, hogy ezeket biztosítsa számukra. Ahogyan ezt Magyarország is megteszi. Idehaza az LMBTQ-embereknek semmitől nem kell félniük, békében, biztonságban élhetnek, és egyáltalán nincsenek kirekesztve a többségi társadalomból. Sőt, már az is az erőszakos genderlobbi következménye, hogy esetükben egyáltalán megfordul az ember fejében a többségi és kisebbségi társadalom kifejezés. Hiszen ők is ugyanolyan részei a társadalomnak, ugyanazok a törvények vonatkoznak rájuk, egyenlő jogokkal és egyenlő kötelezettségekkel bírnak. A kutya pedig itt van elásva.

Brüsszelben ugyanis velük kapcsolatban ma már úgy gondolják, hogy csakis akkor nem sérülnek a jogaik, ha többbletjogokat kapnak.

Ennek köszönhetők az olyan túlkapások, amilyeneket most látunk az Európai Bizottság friss iránymutatásában. Az esélyegyenlőségért felelős máltai munkáspárti biztos által jegyzett dokumentum arra vonatkozóan tartalmaz ajánlásokat, hogy hogyan tudnának az uniós intézményrendszer képviselői úgy beszélni, hogy az mindenki számára befogadóan hasson. Így kerülni kellene a hölgyeim és uraim megszólítást, helyette a kedves kollégák használva. És egyébként is tartózkodjanak minden olyan kifejezéstől, amely arra utal, hogy csak két nem létezik. A keresztnév helyett pedig használják az első név vagy a kapott név kifejezést. 

Az ajánláscsomag ugyanakkor nem áll meg itt. Azzal folytatja, hogy a családok ábrázolásánál lehetőleg azonos vagy transznemű szülőket is tüntessenek fel, a nem keresztény vallásúak védelme érdekében pedig kerüljék a karácsony kifejezést, helyette az ünnep szót használva.

Ebben a dokumentumban összesűrűsödik minden, amiről ma az Európai Unió szól. A teljes önfeladás, a gyökerek és alapvető értékek megtagadása és a feltétel nélküli meghajolás a genderlobbi előtt.

Önfeladás nemcsak saját kultúránkkal, hanem az ide érkezőkkel szemben is. A karácsony szó használatának tiltása ugyanis egyértelműen az iszlám vallású bevándorlóknak tett gesztus. Akik egy-egy ilyen lépés után még kevésbé próbálnak majd beilleszkedni, alkalmazkodni, mert egyszerűen nincs mihez, nincs olyan erős identitás, amelyet át lehetne venni, amelyhez viszonyulni lehetne. 

Nem mellesleg ezzel a keresztény gyökereit, az alapvető értékeit is megtagadja Európa. Nem lehet 2000 év kereszténységének a nyomait kitörölni, eltüntetni, semmissé tenni. Olyan mélyen belénk van ez ivódva, hogy a teljes kiirtásra való törekvés csak meghasonuláshoz vezethet. Márpedig a szándék egyértelmű: amikor már szavakat tiltanak be, akkor megérkeztünk a legvégső fázishoz. Orwell óta ugyanis már mindenki tudhatja, hogy szavaink a gondolkodásunkat határozzák meg. Amire nincsen szavunk, arról már nem is fogunk gondolkodni, így teljesedhetne ki az a fajta világ, amelyet ők elképzeltek – persze ha hagyjuk.

A cél persze egyértelmű: hovatartozás nélküli, elveszett, semmihez sem kötődő embertömegek létrehozása. Akik aztán majd különböző termékek vásárlásában, fogyasztásában találják meg az általuk annyira keresett identitást.

Így lesznek pálosok helyett iPhone-osok, nagycsaládosok helyett Pandora karkötősök és magyarok helyett teslások.

Hiszen ebben a mai világban, amikor már mindenkinek mindene megvan, csak így lehet tovább üldözni a „fenntartható növekedés” mítoszát. Fogyassz, fogyassz és fogyassz. Mert az ember alapvető vágya a valahová tartozás. 

A baj az, hogy erről nem lehet beszélni, nem lehet vitázni, mert a toleranciát hirdető másik oldal érvek helyett egyszerűen csak megbélyegez, ha olyan szempontokat sorakoztatsz fel, amelyekkel ők nem értenek egyet. Azt viszont látnunk kell: nekik valójában nem velünk és még csak nem is a kereszténység 2000 éves tanításaival, hanem a biológiával, a természeti törvényekkel van vitájuk. Ezek pedig már sokkal többet át- és túléltek, mint a ciprusi biztos ajánlásai.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!