Igyekszünk a „sötét foltokat” feltárni, elemezni és értelmezni közelmúltunk történéseit, és azokat eljuttatni mind a szakma, mind a szélesebb közönség számára – nyilatkozta lapunkat Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgatója.
– A rendszerváltás után harminc évvel melyek azok a történelmi folyamatok, amelyek már jobban ismertek a történész szakma előtt?
– Harminc év nagyjából elég ahhoz, hogy megfelelő távolságból tudjuk szemlélni az eseményeket, miközben az akkori aktív szereplők közül még sokan – de sajnos már egyre kevesebben – szólaltathatók meg. Manapság jobban láthatók és elemezhetők az olyan folyamatok, mint az állampárt szétesése, az ellenzéki mozgalmak megerősödése, majd pártokká szerveződése, a nemzetközi helyzet alakulása, a külső és belső politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás.
– A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum ügyvezető igazgatójaként hogyan látja, melyek azok a témakörök, amelyeket a magyar közvélemény tévesen, illetve hiányosan ismer?
– Nemcsak a társadalomnak, hanem a szakmának is sok esetben hiányosak az ismeretei. Eltelt ugyan harminc év, de rengeteg részletet nem tudunk, még nem sikerült vagy nem is lehetett feltárni, feldolgozni. Véleményem szerint a legnagyobb probléma nem is az ismeretek, hanem az „összkép”, az összefüggések átlátásának hiányában érhető tetten.
A társadalomban a rendszerváltás maximum személyes emlékek halmazaként él, gyakorta azokban is, akik ekkor még meg sem születtek.
Mindenkinek megvannak a maga történetei, emlékei, sérelmei vagy örömei, amelyek alapján van egyfajta kialakult kép, amelyet átvesznek a következő generációk is. A közösségi, nemzeti emlékezet azonban még hiányos. Ma már egyöntetűen elfogadja a társadalom meghatározó része például ötvenhatról, hogy forradalom és szabadságharc volt. Ez elég is ahhoz, hogy meglegyen a közösségi emlékezetnek az alapja. A rendszerváltásról – a teljes, tragédiákkal terhelt 20. századi történelmünk egészét szemlélve – fontos lenne elfogadni, hogy minden hibája és árnyoldala ellenére, átvezetett minket a kommunista diktatúrából a parlamentáris demokráciába.
hirdetésMinden másról lehet és kell is vitatkozni. Mi azon dolgozunk, hogy kialakulhasson ez a közösségi emlékezet.
Ennek megfelelően jelent meg a szélesebb közösséghez szóló Rendszerváltás mérföldkövei című kötetünk, de ugyancsak igyekszünk a „sötét foltokat” felfedni. Több kiadványt jelentettünk meg például az államszervezet, a jogi aspektusok, az ellenzéki szerveződések vagy a pártok történetével kapcsolatban. Jelenleg pedig dolgozunk egy olyan hatkötetes forráskiadvány-sorozaton, amely a rendszerváltás történetének legfontosabb dokumentumait teszi közzé, kezdve az állampárt irataitól, az ellenzéki mozgalmak és pártok anyagain keresztül egészen az egyes meghatározó személyek hagyatékaiból származó dokumentumokig.
1989. március 15-i megemlékezés a Batthyány téren (Forrás: Fortepan.hu)
– Mi a Retörki legfontosabb feladata ebben a munkában?
– Fontos lenne, hogy elkezdjük vizsgálni a korábban említett folyamatoknak az összefüggéseit, hogy hogyan és milyen mértékben hatottak egymásra. Igyekszünk feltárni, elemezni és értelmezni közelmúltunk történéseit, és azokat eljuttatni mind a szakma, mind a szélesebb közönség számára, illetve megőrizni az ezekhez kapcsolódó forrásokat. Büszkék vagyunk arra, hogy 50 felett van a Retörki kiadványainak a száma.
– Úgy tudom a fiataloknak szánt tudományos-ismereterjesztő tartalmakkal is foglalkoznak.
– Igen, ez így van. Az utóbbi időszak egyik legfontosabb eredményének számít, hogy a szűken vett történész szakma mellett igyekeztünk megszólítani a társadalom szélesebb rétegeit, elsősorban azokat a fiatalokat, akik már a rendszerváltás után születtek, így személyes emlékeik nincsenek erről az időszakról. Számukra készült el tavaly a Retörki Kronológia elnevezésű tematikus oldal, amely audiovizuális és írott források segítségével, könnyen fogyasztható módon, szócikkeken keresztül mutatja be a rendszerváltás folyamatának legfontosabb eseményeit és személyeit.
A honlapot kifejezetten úgy készítettük el és olyan funkciókkal láttuk el, hogy az a mai fiatalok számára érdekes legyen, illetve fel lehessen használni a köz- és felsőoktatásban egyaránt.
A honlaphoz kapcsolódva készült el a tavalyi évben a már említett Rendszerváltás mérföldkövei című kötetünk, amely előbbi szerkesztett formája. A visszajelzések nagyon pozitívak, így a munkát idén is folytattuk.
– Lesznek új, tematikus tartalmak ezen az oldalon?
– Természetesen. Idén az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára emlékezünk. Ebből az alkalomból az októberi események változó értelmezéseit dolgoztuk fel hasonló módon. Így jövő hónapra megduplázódik a honlap tartalma, és egy újabb kötetünk is kiadásra kerül. Az évforduló alkalmából november 3-án konferenciát szervezünk az Országházban, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Tóth Gábor
Kijelölt képünk forrása Fortepan.hu
