Ungváry Zsolt: Ha egyszer az USA is vállalná a felelősséget valamiért…

Nem véletlen, hogy bizonyos dolgok elvégzését, adott posztok betöltését életkorhoz kötik, mert a gyerekek sokszor nem képesek felmérni tetteik következményét, nem is tudják ezt vállalni, vagyis nincs felelősségérzetük. A felelősség nagy kincs és nagy teher, minél nagyobb hatalmat vagy erőt kap valaki, annál jobban kell ezzel gazdálkodnia.

Régen ezt pontosan tudták, egy-egy földbirtokos nem pusztán a jobbágyai nyúzásában lelte örömét, amiképpen azt a kommunista tankönyvek megírták, hanem a rábízottakért, az emberéletért és vagyonért felelősséggel tartozott. Szegény II. Lajos még a csatába is elment a katonáival együtt, mert ott volt a helye.

Az amerikaiak azonban még kiskorúak. Akár egy neveletlen kölyök, aki belerondít mások játékába, úgy bolyonganak bő száz éve jól megtermett, de szellemileg enyhén retardált elefántként a világtörténelem porcelánboltjában.

Némi késéssel, de elszánt magabiztossággal avatkoztak be az első, inkább csak európainak nevezhető világháborúba, rendet csináltak, aztán gyorsan hazamentek és itt hagyták a káoszt, a békeszerződésekbe kódolt következő háború ígéretével. Amibe megint beleütötték az orrukat, behúzták az oroszokat a földrész közepéig, segítettek kettévágni a kontinenst, majd elszívtak egy cigit, és kortyolgatták évtizedekig a whiskyjüket. S mivel itt viszonylagos béke honolt, folytatták Koreában, Vietnamban vagy levezetés gyanánt mondjuk Grenadán. A legfurábban indokolt akciójuk az iraki volt, ahol azért indítottak végső csapást, mert tömegpusztító fegyvereket gyanítottak. Ami ha igaz lett volna, belehajszolják az irakiakat – és a világot – egy atomháborúba. Az, hogy ennek ellenére támadtak, azt sejteti, hogy vagy teljesen felelőtlenek az emberiség jövőjét illetően (ez is benne van a pakliban), vagy pontosan tudták, hogy nincs miért aggódniuk, akkor viszont hazudtak.

Legutolsó felelőtlen malőrjük az afganisztáni kaland (erről mások, másutt bőven írtak), ami minden bizonnyal ismét menekülthullámot indít el, aminek a végén – valami fura logika szerint – a több ezer kilométerre lévő, eltérő vallású és kultúrájú európai országoknak kellene befogadniuk az üldözötteket (és mindenki mást, aki hozzájuk csapódik).

Európa egyik fele már előre tart ettől az újabb megpróbáltatástól, és erősíti a kerítéseit, a másik fele pedig révült mosollyal a kvótákat számolgatja. Az USA vállat von és mossa kezeit; vagy még csak nem is mossa, mert fogalma sincs, hogyan kéne.

Pedig ez egyszer kivehetné a részét a földindulásból, amit okozott. Amennyi erővel Budapestnek vagy Varsónak (Jászalsószentgyörgynek és Olsztynnak) be kellene fogadnia az elűzötteket, éppenséggel Amerika is összeállíthatna egy listát arról, hová helyezhetné el a migránsokat (potenciálisan 36-37 millió afgánt, mínusz tálibok és szimpatizánsaik). Javaslatomhoz a wikipédia segítségét vettem igénybe. Viszonyításképpen Magyarországnak szűk tízmillió lakosa van a jelenlegi kilencvenháromezer négyzetkilométeren.

Wyoming bő félmillió lakos, 253 ezer négyzetkilométeren, Nebraska szűk kétmillió ember és kétszázezer négyzetkilométer, Montana egymillió és 377 ezer, Észak-Dakota hétszázezer (!) lakos két magyarországnyi területen, Dél-Dakota 860 ezer és kétszázezer, Alaszka háromnegyed millió ember több, mint másfél millió négyzetkilométeren (mindenkire jut két négyzetkilométer), Idaho másfél millió lakos, 216 ezer négyzetkilométeren. Szóval, a lehetőségek korlátlanok, a sorosista migránstaxik például kerülhetnének Gibraltáron és a Horn-fokon át Alaszka felé.

Igazán nem akarok Bidennek tippet adni, de ha már ilyen klasszul levezényelte a kivonulást, ezzel a befogadó kvótával – feltételezve, hogy a hálás menekültek a demokratákra szavaznak – maga mellé állíthatná ezeket a – korábban mind Trumpra voksoló – államokat.

Mondjuk azért megnézném a wyomingi bányászok, az idahói favágók vagy a nebraskai farmerek arcát az ötlet hallatán. Utána talán mégsem betonozódna be Biden az elnöki székbe. Vagy ha mégis, hát jó kemény beton lenne.

 

A szerző korábbi írásait ide kattintva olvashatja.

Kiemelt képünkön a nemzeti gárda katonái érkeznek az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületéhez, a Capitoliumhoz 2021. január 13-án. MTI/EPA/Michael Reynolds

Iratkozzon fel hírlevelünkre!