Azbej Tristan: Felszólították a szervezeteket, hogy kövessék a magyar példát

Azbej Tristan államtitkár Washingtonba utazott, hogy részt vegyen egy vallásszabadságról szóló csúcstalálkozón. A magyar program elismertségéről, a Biden-korszakban élő, helyi keresztény jobboldal helyzetéről és a magyar gyermekvédelmi törvény visszhangjairól kérdeztük. Interjúnk.

– Felkérték, hogy a vallásszabadsággal foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozón beszédet tartson Magyarország és a korábban Donald Trump elnök által is elismert Hungary Helps program képviseletében. Mi hangzott el a találkozón?

– Megtisztelő felkérésnek tettem eleget, a magyar kormány képviseletében felszólaltam a nemzetközi vallásszabadság csúcstalálkozón. Az egész amerikai látogatásomnak több célja van: egyrészt, hogy megerősítsük az eddig is kiváló és nagy diplomáciai sikert hozó magyar–amerikai együttműködést az üldözött keresztények védelme terén. Másrészt pedig, hogy a keresztényüldözés mértékének és tragikus súlyának megfelelően képviseljük az üldözött keresztények ügyét ezen az emberi jogi fórumon. Ezenkívül a magyar delegáció látogatása során hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a magyar kormány ellen – a keresztény értékek melletti kiállása miatt – a nyugati médiában felmerült rágalmak, illetve téves híresztelések kapcsán kifejezzük az álláspontunkat.

 

Ami a nemzetközi csúcstalálkozón való beszédet illeti: felhívtam a figyelmét a világ minden részéről összegyűlt emberi jogi és vallási szervezetek képviselőinek, a jelen lévő politikusoknak arra, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása, ennek ellenére úgy érezzük, hogy

ezt az emberi jogi válságot a világ nem kezeli a súlyosságához mérten.

Bemutattam a keresztényüldözésre adott magyar választ, a Hungary Helps programot, amely egy humanitárius támogatási modell. 2017 elején indult az üldözött keresztények megsegítésért felelős államtitkárság, a világ első ilyen kormányzati egységének a megalapításával. Ez egy olyan program, amelynek keretében az elmúlt négy évben negyedmillió üldözött ember számára tettük lehetővé a szülőföldön való megmaradást, illetve a migrációból való visszatérést. A magyar modell sikerességéről, az eredményekről én számolhattam be, de az a kedvező és megtisztelő esemény következett be a csúcstalálkozón, hogy nem volt szükség a mi visszaigazolásunkra, hiszen számos támogatott üldözött keresztény egyházi vezető beszédében emelte ki a magyar kormány segítségnyújtásának jelentőségét. Ilyen volt például Bashar Warda, az iraki kurdisztáni Erbíl káld-katolikus érsekének felszólalása, de külön kitért a Hungary Helps programra és a magyarok támogatásának a szükségességére és eredményességére Matthew Hassan Kukah, a nigériai Sokotó katolikus püspöke is.

– El lehet mondani, hogy nemzetközi színtéren gyakorlatilag csak elismeréseket kapott a Hungary Helps program?

– Igen. A konferencián csupán három olyan ország volt, amely kormányzati szinten kapott meghívást, úgyhogy ez már eleve egy kifejezése annak, hogy mennyire fontos szereplő  Magyarország a vallásszabadság védelme területén. Nyilván elismertségnek örvend a Hungary Helps program, de talán a legfontosabb visszajelzést a támogatott üldözött keresztény egyházi vezetőktől kaptuk, akik nem csak elismerték a magyar támogatásnak az eredményét és a fontosságát, hanem

arra hívták fel a konferencián részt vevő szervezeteket, hogy kövessék a magyar példát.

– Míg Donald Trump kiemelt helyen kezelte az életpárti mozgalmakat és az üldözött keresztények helyzetét, Joe Biden elnök beiktatásával sok minden megváltozott. Hogyan érinti ez a mi együttműködésünket az Egyesült Államokkal, különösképpen annak tekintetében, hogy másfél évig az energiák java részét mindkét fél a világjárvány kezelésére fordította?

– A delegációs látogatásnak része az, hogy az amerikai kormányzati partnerekkel tárgyalásokat folytassunk az együttműködésünk lehetséges kiterjesztéséről. Magyarországnak is, és azon belül a Hungary Helps programnak nagyon nagy diplomáciai sikere volt az, amikor

az Egyesült Államok magyar mintára indította el a saját, a külföldön üldözöttek vallási közösségeket támogató programját.

Sőt, talán a 2018-as magyar–amerikai csúcstalálkozón Donald Trump akkori elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján kiemelte Magyarországnak az üldözött keresztények védelmében végzett tevékenységét. Azóta két közös, nagy léptékű humanitárius programmal is rendelkezünk, sőt sikeresen le is bonyolítottuk Irakban, és az első visszajelzések alapján amerikai kormányzati részről elégedettek a programok sikerességével. Ami az esetleges jövőbeli együttműködést illeti, majd kiderül, hogy nyitott-e az amerikai fél erre.

– A Biden-adminisztráció – sajnálatosan azt kell mondani – hírhedt az élettel, a keresztény értékekkel összeegyeztethetetlen döntéseiről. Milyen most Amerikában a keresztény jobboldalnak a helyzete? Szóba került-e konkrétan a nemzetközileg is nagy port kavaró magyar gyermekvédelmi törvény?

– Az itt-tartózkodásom alatt lehetőségem nyílt több jelentős médiumban nyilatkozni, így interjút adtam a Newsmaxnek, a legnézettebb és legjelentősebb amerikai konzervatív hírcsatornának, amely minden bizonnyal így egyben a világ legnézettebb és legjelentősebb konzervatív közéleti tévécsatornája. És valóban, itt szó esett Magyarország kiállásáról az üldözött keresztények és a keresztény társadalmi értékek mellett, de szóba került a magyar gyermekvédelmi törvény is. Lehetőségem nyílt arra, hogy tisztázzam a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban Magyarország, illetve a magyar kormány ellen indított rágalomhadjáratban megfogalmazott hamis állításokat. Hangsúlyoztam, hogy

Magyarországon mindenki emberi jogait és méltóságát az alkotmányunk védi, beleértve a szexuális orientációs kisebbségeket is, és szemben a liberális média állításával, a gyermekvédelmi törvény nem ilyen témáról szól.

A gyermekvédelmi törvény egyedül a gyermekek védelméről szól; egyrészt a pedofil bűncselekményekkel szemben, másrészt pedig a nem a szülő által, illetve a szülő által jóváhagyott oktatók és nevelők által végzett propagandisztikus szexuális felvilágosítással szemben.

– Az elmúlt évekhez képest radikálisan megváltozott a kormányzati filozófia Amerikában. Mennyire tűnik reményvesztettnek a keresztény jobboldal?

– Az látszik, hogy az új adminisztrációval a keresztény jobboldali eszmei áramlat és ezek az értékek kiszorulnak, azokhoz képest más értékrendszer kerül előtérbe. Épp ezért nagyon támogatják kint Magyarországot, és egyébként a lengyel kormányt is, ahol még a hagyományos keresztény demokrata értékek – az itteni szóhasználatban a zsidó-keresztény értékek – érvényesülni tudnak mind a kormányzati, mind a kormányzati törekvéseket támogató társadalmi szinten.

Varga Gergő Zoltán

Washingtoni nemzetközi csúcstalálkozón méltatták a Hungary Helps Program eredményeit

 

A cikkünkben szereplő képek forrása: Azbej Tristan Facebook-oldala

Iratkozzon fel hírlevelünkre!