Hungarikummá tenné az országzászlókat

Az Országzászló Mozgalom elindítója a trianoni országvesztés volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a magyarságot határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozás jelképe így Csonka-Magyarország városaiban egy olyan emlékmű lett, amelyen félárbócra eresztett magyar zászlót helyeztek el. A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. A két világháború között az egész országra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928-ban felállított Ereklyés országzászlóval indult az útjára. Nagy Zsolt József országzászló-kutató nyilatkozott a Vasárnapnak.

– Mikor kezdtél az országzászlók történetének kutatásába?

– A képeslapokat már gyermekkoromban elkezdtem gyűjteni, s ez a magyarságtudatommal már akkor találkozott. Az igazságtalanságot sosem tűrtem nagyon, márpedig a trianoni gaztett az egyik legnagyobb bűn volt, amit a magyarság töretlen felemelkedése ellen tettek irigységből, nyerészkedésből a nagyhatalmak és a feltörekvő, éhes szomszéd országok.

A Szabadság tér 1943-ban az irredenta szobrokkal (Forrás: Fortepan)

Az országzászló eszmei szimbolikája párosult a szép iránti vágyammal, ráadásul mindig is izgatott a múlt megismerése. Az elszakított országrészek szobrainak, amelyeket ma a Négy égtáj szobraként lehetne hívni, a Szabadság téren a helyük. A mögöttük lévő közel hasonló tömegű és megjelenésű épületekkel egy megszokott formát adnának a térnek. A múltból sok mindent meg lehet fejteni a jövőt illetően is. Sajnos a demokráciában az emberek keveset foglalkoznak szimbolikus dolgokkal a napi megélhetési problémák és saját kimeríthetetlen vágyaik árnyékában, idő hiányában ezt nem teszik meg. Így állandóan belesétálnak azokba a számukra felállított csapdákba, amelyeket a világ szűk hatalmi és pénzügyi elitje felállít a számukra.

Az irredenta szobrok

– Miért állították fel az országzászlókat?

 – Az országzászlókat a revíziós szándék fennmaradása, megtartása miatt állították. Sokszor kombinálták azokat hősi emlékművekkel, ahol az első és a második világháború hőseinek nevét is feltüntették a talapzaton. Ezenkívül az országzászlóknál tarthatták a megemlékezéseket, esetleg állhattak díszőrséget vagy vonulhattak fel a hivatalos és magánemberek. Itt tartották a szónoklataikat és a vallási imáikat.

Ismeretlen országzászló

– Mi az országzászló szimbolikája?

– Trianon óriási sebet okozott a nemzet testén, erre minden valamennyire magára adó nemzet emlékezne a mi helyünkben másutt is.

Az országzászló félárbócos egyedülálló jelképének a hungarikumok közt lenne a helye. 

A központi országzászlónál iktatták be az ország különböző területei felé induló nemzeti színű lobogókat, hiszen itt volt az ereklyeföld, amelyek a történelmi Magyarország legszentebb helyeiről származtak, így ez magát a Szabadság teret is többszörösen a magyarság szent helyszínévé avatta történelmi vonatkozásai miatt, hiszen ezek a rögök, az elmúlt ezer év vérrel és verejtékkel megszentelt helyeiről származtak.

Országzászló-avatás

– Az Ereklyés országzászló mit jelképezett?

 – Az Ereklyés országzászló tulajdonképpen a szabadság szimbóluma is, hiszen itt a közelben végezték ki a szabadságért küzdő első magyar miniszterelnököt is. Az ő emléke, a szabadság eszmeisége is megköveteli, hogy szabadon dönthessünk történelmi szimbólumaink elhelyezéséről, hagyományaink tisztelete miatt. 

Vasúti országzászló

– A Szabadság téri szovjet emlékművel mit lehetne kezdeni?

 – A kedélyek mára megnyugodtak, meg lehet keresni az orosz felet, elmagyarázva nekik, hogy a magyar Szabadság tér mit jelképez. Ide, a térre, amely az osztrák laktanya helyén jött létre, helyezték volna el az első világháború előtt Szamolszky Ödön és Gách István szobrászművészek által megálmodott Szabadság szobrát, amely pénz hiányában nem valósulhatott meg. Itt állt később a történelmi Magyarország virágágyása. Igen nagy gesztus lenne az orosz féltől, ha a szovjet katonák nyugvóhelyénél a Kerepesi temetőben, a szovjet katonai parcellában adnának helyet a hősi emlékművüknek. A virágágyás és a ’48-as hősi emlékmű megvalósulása együtt is lehetséges lenne, ha a tér másik oldalát is igénybe vesszük, lebontva a német megszállási emlékművet, aminek semmi pozitív tartalma nincsen.

A Szabadság téri virágágyás az irredenta szobrokkal

Húsz év alatt gyakorlatilag néhány, időközben felmerült helyszín kivételével végigutaztam az országzászlós helyszíneket dokumentumok után kutatva az egykori 1941-es Magyarország területén. Ezt a munkát sajnos most a pandémia nehezíti meg.

Országzászló csendőrökkel

– Mi a legfontosabb célod a kutatásaiddal?

 – A dokumentálás a nemzeti múltunk e büszke fejezetét mutatja be a későbbi nemzedékeknek. Jó lenne ezt könyvben is megjelentetni! Több célom is van. Ez akkor is így lehetne, ha a szovjet katonai emlékmű esetleges kényszerítő körülmények miatt ott maradna a jelenlegi helyén. Volt már ilyen időszak, amikor az irredenta szobrok, 1945 májusától 1945 augusztusáig, lerombolásukig még ott álltak a szovjet emlékmű körül. 

Alkotóik, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, és Szentgyörgyi István nemzetünk legnagyobb szobrászművészei voltak. 

Füredi Richárd szobrász és Lechner Jenő építész által megvalósított Ereklyés országzászlónál iktatták be az ország egyéb országzászlóinak lobogóit, így azok csak akkor válhatnak ismét hitelessé, ha a központi országzászló ismét a helyére kerül. Az országzászlókat eredeti formájukban, lehetőleg eredeti helyükön kellene minél nagyobb számban visszaállítani.

Az Ereklyés országzászló 1934-ben (Forrás: Fortepan/ Kurutz Márton)

 

 – Hol állították vissza eredeti állapotukba az országzászlókat?

 – Sajnos erre kevés példát tudok felsorolni. Talán a győri, a csillaghegyi, a tokaji országzászlót lehet megemlíteni. Nagyon sok helyen nem törekedtek az eredeti formára – például Bicskén –, vagy csak megközelítően adták vissza az eredeti formát, mint például Cinkotán.

A győri országzászló

– Hol maradtak meg az eredeti országzászlók?

– Sok országzászló talapzatot átalakítottak, megcsonkítottak. A legtöbbjüket nyomtalanul tüntették el, döntötték a földbe, használták épületalapba. A lobogók a legtöbb esetben megsemmisültek, alig ismerünk belőlük 50-et. Sok lobogóval az időjárás vagy a talajvíz végzett. De külföldön is sok elveszhetett. 

A pestújhelyi országzászló jelenleg 1848-as emlékmű, mögötte a katolikus templom

Csonka-Magyarországon megmaradt többé-kevésbé országzászlós emlékmű például Mátyásföldön, Esztergomban, Debrecenben, Erdélyben Gyergyóalfalun, Kibéden, Komandón, a Felvidéken Vágán, Szádudvarnokon, Szencen, Délvidéken Bácsfeketehegyen, Csúzán, Szilágyin, Kárpátalján Aknaszlatinán, Nagydobronyban. 

 

Nyitóképünkön Nagy Zsolt József a palásti országzászló lobogójával. Az archív képek Nagy Zsolt József gyűjteményéből valók.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!