Ezer évig emlékeznek majd rá

Idén május 18-án ünnepeljük 101. évfordulóját Szent II. János Pál pápa születésének, aki a közel 27 éves pontifikátusa alatt kitörölhetetlen nyomot hagyott az Anyaszentegyházban.

„Mai időnk kereszténységének nagy tanúságtevője. Példája annak a ténynek, hogy a teljes egészében Jézus Krisztusnak és az evangéliumnak szentelt élet a legizgalmasabb élet, ami csak lehetséges” – mondta a pápa életrajzírója, a Svájci Gárda egykori tagja, George Weigel a Catholic News Agencynek.  

„Élete egy olyan különleges dráma volt, amihez hasonlóval egy hollywoodi forgatókönyvíró elő sem merne hozakodni. Abszurdnak találnák” – tette hozzá Weigel. Szerinte a pápa emlékezete a elkövetkező évszázadban, ha nem a teljes évezredben, meghatározó lesz.

Mario Enzler, a pápai testőrség egy másik tagja úgy emlékezett vissza János Pálra, mint az egyszerűség pápájára. Enzler az I Served a Saint (Egy szentet szolgáltam) című könyvében visszaemlékezik II. János Pállal való első találkozására:

Nem sokkal azután, hogy megkezdte szolgálatát a Svájci Gárdánál, Enzler az apostoli palota harmadik emeletén szolgált, mikor jött a hír, a pápa elhagyja az épületet és az államtitkár irodájába megy. A protokoll szerint az őröknek ilyenkor meg kell arról győződniük, hogy senki nem lézeng a folyosón, és őrt kell állniuk, míg a szentatya elhalad. Olykor a pápa leállt beszélgetni az őrökkel.

„Maga biztos új itt”– emlékezett vissza Enzler János Pál mondataira. „Erre bemutatkoztam neki. Megvárta míg a mondatom végére érek, megrázta a kezemet és azt mondta:

»Köszönöm Mario, hogy szolgálja azt, aki szolgál.« Majd továbbállt. A szolgáló vezető képe, ha mondhatom így, a lelkembe égett.”

Enzler kifejti, hogy bár érzelmektől túlcsordult volt számára az első találkozás, érezte, hogy II. János Pálban van valami rendkívüli – és nem pusztán azért, mert volt olyan kedves és megállt köszönni az új, ismeretlen arcnak.

A volt gárdista könyvében megemlíti azt is, hogy sok olyan fiatallal találkozik manapság, akiknek fogalmuk sincs II. János Pálról.

„Zseni volt, az imádság embere… minden helyzetben el tudta érni, hogy az emberek jól érezzék magukat a társaságában. Mindegy, hogy egy Nobel-díjas emberrel beszélt vagy egy hajléktalannal, egy államelnökkel, vagy egy óvónővel. (…) Egy gesztussal, egy simítással, egy szóval, egy öleléssel vagy csak egyszerűen a tekintetével. Azt mondanám, ezer évig emlékeznek majd rá az egyszerűsége miatt.”

Nagyhatású politikai vezető

Weigel megemlíti János Pálnak azt a több száz politikai vezetőkkel való találkozását is (38 hivatalos látogatás, 738 audiencia), melyek következtében a világ politikai arculata jelentősen megváltozott. 

Ronald Reagan amerikai elnök 1987-ben, az egyik ilyen tárgyalás után néhány nappal szólította fel a Szovjetunió elnökét, Mihail Gorbacsovot, hogy bontsa le a berlini falat. Ennek egy darabját később II. János Pálnak ajándékozták.

„A katolikus Anyaszentegyház univerzális vezetőjeként gondolt magára,

aki úgy tárgyalt a független politikai vezetőkkel, mint akik mindenki máshoz hasonlóan alá vannak vetve az egyetemes erkölcsi törvényeknek” – fogalmazott Weigel.

„Tudatos kockázatvállaló volt, ugyanakkor a megfontoltságot az egyik legnagyobb politikai erénynek tartotta. És azt hiszem, a világ vezetői körében meglehetősen elismert volt a személye a nyílt becsületessége miatt. Alapvető hozzáállása ezekhez az emberekhez az volt: hogy segíthetek? Mit tehetek érted?”

A politikai okossága ellenére, II. János Pál világosan látta: ő elsősorban spirituális vezető és nem politikai.

Ez különösen is érzékelhető, ha csak az 1979-es lengyelországi látogatására gondolunk, ahol bár fogadására kijöttek a kormányzati tisztviselők, azon túl, hogy konstatálta jelenlétüket, teljesen ignorálta őket.

Akkor a lengyel kultúráról beszélt, arról, hogy mi teszi Lengyelországot Lengyelországgá. Kiemelve mindezen dolgok középpontjában – természetesen a saját történelem, a saját nyelv és a saját irodalom mellett – Lengyelország katolikus hitét, amely megmaradt a kommunisták évtizedes próbálkozásai ellenére is.

II. János Pál rávilágított arra, hogy a Kelet-Európában tomboló kommunizmus végső soron a saját önellentmondásai miatt omlott össze. Mert az egész rendszer gyökereiben ellentétes az emberi személy esszenciális természetével. 

„Az ok, amiért összeomlott 1989-ben, az a lelkiismeret forradalma” – fogalmazott Weigel, majd emlékeztetett: sokan elfelejtik, hogy a 20. század legnagyobb változásai irdatlan vérontással jártak együtt. A kommunizmus összeomlása azonban – Romániát kivéve – relatíve vér nélkül végbement, ez pedig így „nem történt volna meg, ha nincs II. János Pál”.

Szentek és barátok

A szentéletű pápa egyik legnagyobb hatású – és sokak által kritizált – intézkedései közt voltak a kiugróan magas számú szentté avatási eljárások.

147 boldoggá avatás és 482 szentté avatás kapcsolódik János Pál nevéhez, és fontos megjegyezni, némelyikükkel kifejezetten jó kapcsolatot ápolt. Boldog Pier Giorgio Frassati és Szent Teréz anya boldoggá avatási eljárásait ő maga indította indítványozta.

Bocsánatkérések

II. János Pál több alkalommal bocsánatot kért a katolikus egyház képviselői által a történelem folyamán elkövetett bűnökért.

  • Galileo Galilei meghurcolásáért és házi őrizetre ítéléséért a heliocentrikus világkép miatt,
  • az afrikaiaktól a keresztényeknek a rabszolgasággal kapcsolatban elkövetett bűneiért,
  • a nőkkel szemben elkövetett igazságtalanságokért,
  • a protestánsokkal szemben a 16. századi ellenreformáció során elkövetett bűnökért,
  • egyes keresztények hallgatásáért a holokauszt idején,
  • Husz János megégetéséért,
  • 2000-ben a türelmetlenségért és az erőszakért a másként gondolkodókkal szemben, a keresztes háborúk során elkövetett borzalmakért, az inkvizíció módszereiért, a keresztények közötti széthúzást eredményező vétkekért, a kiátkozásokért, üldözésekért,
  • a zsidók ellen elkövetett vétkekért, a korábbi időszakokban tanúsított megvetésért, az ellenségeskedésért, a hallgatásért,
  • az evangelizáció során elkövetett bűnökért: amelyek a béke és a népek jogai ellen hatottak, sértettek más kultúrákat és vallásokat, semmibe vették az emberi méltóságot, a nők, a más fajok és népcsoportok jogait,
  • azokért a tettekért, amelyeket a társadalmi igazságosság, a gyengék, a még meg nem születettek ellen követtek el.
A pápa, aki minden témában szót emelt

II. János Pál kérésére állították össze a Katolikus Egyház Katekizmusát, felismerve a veszélyt, melynek mind a mai napig a legtöbb széthúzás köszönhető a keresztények között: a hívek olykor a legalapvetőbb hitigazságokkal sincsenek tisztában, a könyv pedig arra szolgál, hogy összefoglaljon mindent, amit az Anyaszentegyház tanít.

János Pál pápasága alatt 14 enciklikát, 15 apostoli buzdítást, 11 apostoli konstitúcuót és 45 apostoli levelet írt.

Pontifikátusa 27 éve alatt II. János Pál rengeteg olyan dologról írt vagy beszélt, amelyek kapcsán manapság csak sötétben tapogatózunk. Weigel arra figyelmeztet, hogy csak ki kell nyújtanunk a kezünket, és elolvasnunk, miket mondott ezekről János Pál.

„Egy egész generációnyi katolikus, mostanra már a 30, 40, 50-es éveikben – laikusok, hívek és klerikusok, akik még mindig II. János Páltól szerzik az inspirációt”– írta George Weigel.

 

Forrás: Wikipédia, Catholic News Agency, Vatican.va

A pápának meg kellett halnia

Iratkozzon fel hírlevelünkre!