A Szilágyi Erzsébet fasor 1-es szám alatt álló Klein-bérházat Klein Miksa és neje építtette 1909 és 1910 között. A szecessziós épületet Löffler Samu és Löffler Béla tervezték. Építésének évében a Migray József lakatosmester által készített csodálatos bejárat bekerült az öt legszebb budapesti kapuzat közé (A kapuzat rekonstrukciója a Ráday Mihály vezette Budapesti Városvédő Egyesület anyagi segítségével történt, így az ma is megcsodálható). A bérház homlokzata két utcára néz és erősen aszimmetrikus: a Káplár utcai homlokzat szélső része négyszintesre épült, míg a fasori egységesen három szintesre, amelyet középen úgynevezett boglyaíves tetővel, mögötte oromfallal díszítettek. A bérház magastetős, rajta manzárd ablakok sorakoznak. A második világháborúban súlyos harcok dúltak a közeli Széll Kálmán téren, de a szovjet nehézfegyverek inkább a Várhegy irányába néztek, így az épület többé-kevésbé épségben átvészelte az ostromot. A bérház egyik lakója, Baranyai Gábor elmondása szerint, a ma is látható, szinte felismerhetetlenségig átalakított külsőt az 1960-as évek elején szerezte, amikor a magastetőt lebontották és két emeletet ráépítettek. Mondanom sem kell, hogy a ráépítésnél az eredeti szecessziós stílusjegyekhez való alkalmazkodást mellőzték.

A Klein-bérház kevéssel az átadása után. (Forrás: Baranyai Gábor gyűjteménye)

A magastető elbontását követően újabb szinteket építettek a bérházra. A harmadik szint felett látható párkányzat jelzi az eredeti épület ereszének vonalát. (Forrás: www.maps.google.com)

A Batthyány tér sarkán a Vásárcsarnok mellett áll a Feledy-ikerbérház, amely nevét nemes oroszpataki Feledy Miksa építési vállalkozóról és királyi tanácsosról kapta, aki a bérház építtetője és építésze is volt egyben. Az 1908-ban felavatott szecessziós stílusú ötemeletes ház tükörképét pár évvel később emelték a szomszédos telken, így az ikerháznak immár három utcára nézett a homlokzata. Tetőzetét díszes, hullámos párkányzat és kiugró mellvédek tagolták, amelyek tetejét vörösrézből készült csúcsdíszek zárták. A fényűzően berendezett nagypolgári lakásaiban kereskedők, politikusok, üzlet- és gyártulajdonosok laktak. 1910-ben nyitotta meg kapuit az épület földszintjén a Batthyány kávéház, amely a környék művészeinek kedvelt fészke volt. A második világháborúban több belövés érte az épületet, homlokzat díszei itt-ott leestek. A Feledy-ikerbérház igazi pusztulása a Rákosi-korszakban történt, amikor az épület összes szecessziós díszét leverték, tetőzetét és mellvédeit elbontották. A külső rombolással együtt az épület lakói is kicserélődtek, számukra az egykori nagypolgári lakásokat feldarabolták.

A Feledy-ikerbérház látképe az első világháború idején. Jól látszik a gazdagon díszített bécsi szecessziós jegyeket viselő homlokzat és tetőzet.

Amit el lehetett rontani a házon, azt elrontották az ötvenes években, de láthatóan ma is pusztul az egykori Feledy-ikerház. Látható, hogy a lakók a saját erkélyükön a számukra szimpatikus színnel pingálják ki az immár dísztelen homlokzatot – mindezt teszik világörökségi helyszínen. Borzalom. (Forrás: www.maps.google.com)

Az egykori Bomba, majd Pálffy tér (ma Batthyány tér) 2-es szám alatt találjuk a Mandl-bérházat, amely egykor egy fél háztömböt elfoglalt. A hatalmas, háromszintes, eklektikus bérházat Mandl Adolf szatócs megrendelésére 1898-ra emelték. Három homlokzata a Batthyány térre, Batthyány utcára és a Gyorskocsi utcára néztek, két sarokrészét ízléses sarokkupolák, Batthyány utcai főhomlokzatát pedig magastető díszítette. Építését már az egykori barokk Batthyány téri nyugati térfaltól beljebb kezdték a Fő utca esetleges későbbi kiszélesítése miatt – ezért látható a mai napig egy tűzfal az épület mellett.  Budapest 1944/45-ös ostromában mindkét sarokkupola elpusztult, sőt, egy légibomba teljesen romba döntötte a Gyorskocsi utcai szárnyat. A felrobbant épületrész helyére a Középülettervező Vállalat, az eredeti épület stílusát nélkülöző, modern, a szocialista ízlést tükröző hatemeletes monstrumot épített, amely 1979-re készült el. Az épületben kapott helyet a Műegyetem 2800 négyzetméteres műszaki könyvtára, amely a mai napig az épületben található.

hirdetés

A monarchiabeli építészet egyik klasszikus formáját fedezhetjük fel a Mandl-bárház külső jegyeiben. (Forrás: www.urbface.com)

Díszeitől megfosztott homlokzat és a sarokkupola hűlt helye és kőporos vakolat. Jobbra a kép szélénél jól látható az eredeti stílustól és emeleti tagozásától eltérő szürke épület, a Műegyetem műszaki könyvtára. (Forrás: www.maps.google.com)

A Margit híd közelében lévő Török utca 8-as szám alatt egy nagyon különleges bérpalota, a Bíró-bérház található. Kőrössy Albert Kálmán építész (Lechner Ödön tanítványa), Bíró Gyula építőmester megrendelésére tervezte a „Kis tündérpalotának” nevezett szecessziós épületet. Becenevét az 1907-ben átadott, ugyancsak Kőrössy által tervezett Magyar Királyi Állami Főgimnáziumhoz hasonló kinézete miatt kapta. A gazdagon díszített U alakú épületnek gyönyörűen hullámzó tetőpárkányzata, a boglyaíves tetők mögött cirádás oromfala, felettük – a főgimnáziumhoz megszólalásig hasonló – két kisebb tornyocskája volt. Mivel az építtető, Bíró Gyula Pesten lakott, ingatlanát csupán befektetésnek szánta, így a „Kis tündérpalotát” Sztehlo Kornél ügyvédnek, a polgári házasság hazai kezdeményezőjének adta el. A második világháborút szinte sérülések nélkül átvészelte az épület. Mint ahogy arról többször is említést tettem, a budapesti szecessziós épületek többségét a felismerhetetlenségig átalakították a szocializmusban, így sajnos ez az épület sem kerülhette el sorsát. A háborút követő első felújítás során minden megmaradt díszítőelemét leverték, az utca felől a szecessziós oromfalak és tornyok helyett pedig lapos tetővel látták el, amelyet az utóbbi években az élelmes lakók „beépítettek”.

A „Kis tündérpalota” a főváros egyik legszebb szecessziós lakóépülete volt építésének idejében. (Forrás: www. urbface.com)

A teljesen lecsupaszított épületet csak fentről tudom megmutatni, mert az utca szintjéről szinte semmi nem látszik. Jól látható, hogy az egykori tornyocskák helyén „sufni-tuningolt” tetőtéri lakások lettek kialakítva. A látvány nagyon kiábrándító! (Forrás: www.maps.google.com)

Nem messze a Török utca 8-as számtól, a Frankel Leó utca 66 szám alatt található az Aerolith-udvar. A vasúti biztosítóberendezéseket és villamosokat gyártó Siemens-Halske cég 1906-ra építette fel budapesti székhelyét Hönel Béla tervei szerint. Az eklektikus stílusú, kétszintes épület érdekessége, hogy Európában először itt alkalmazták Kiss Jenő szabadalmát, az Aerolith-ot, amely egy olyan salakból készült hőszigetelő falazási technológia volt, amely ellenállt a legtöbb a salétromsavnak, a sós és szerves oldószereknek, folyadékoknak és a gázoknak is. A vasbetonvázas Aerolith elemekből falazott kétszintes épületet és az udvarban található nyaraló építését a fővárosi építési hatóság csak saját felelősségre engedélyezte, mivel a födémet és mennyezetet tartó főfalak csak szilárd építőanyagokból (égetett tégla, kő vagy vas) készülhettek az akkori építési szabályok szerint. Budapest ostromakor az épület nem szenvedett különösebb kárt. Az állam 1949-ben elkobozta az épületet a Siemens-től, majd lakásokat alakítottak ki benne. Ezzel egy időben az épület koronáját, a díszes pártázatot, elbontották. Ekkor kezdődött az épület lassú pusztulása: a hosszú évtizedek alatt az IKV (Ingatlan Kezelő Vállalat) szinte semmilyen karbantartást nem végzett rajta, így a ház 2005-re olyan leromlott állapotba került, hogy az egyik leomló erkély egy arra sétáló nyugdíjas életét követelte. Nemrég az épületet felújították, az erkélyeket megerősítették és a kőkorlátokat kovácsoltvas korlátra cserélték.

Az Aerolith-udvar a Siemens-Halske budapesti székhelye, 1910-ben. (Forrás: www.urbface.com)

A nemrég felújított épület homlokzatdíszei többnyire megmaradtak. A párkányzat, a kőkorlátok és a díszes virágtartók hiányoznak az ablakokból, amelyek az épület igazán meghatározó elemei voltak.

(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)

Fecske Gábor László