Budapest elveszett tetődíszei XV.

Hetek óta tartó kutatásom eredményeképpen újabb és újabb elveszett tetődíszek, kupolák és tornyok kerülnek elő az interneten. Ahogy haladok előre, azt tapasztalom, hogy a Hungária körgyűrűn belül eső területeken, az egykor díszes tetőzettel rendelkező tíz bérpalota vagy középület közül legalább nyolc elvesztette koronáját. Cikksorozatommal erre az elkeserítő arányra szeretném felhívni a figyelmet archív és közelmúltban készül fényképek párba állításával.

Mai listánkat a Petőfi Sándor utca 13-15. szám alatt található egykori belvárosi Főposta épülete nyitja. A három homlokzatos, három szintes, Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei szerint készült neoreneszánsz-eklektikus stílusú épületet 1873-ban adták át. Később némelyek kifogásolták az épület helyét, mert zavarja az Invalidusok palotája (ma Főpolgármesteri Hivatal) homlokzatának városképi érvényesülését. Ennek ellenére mégsem bontották le, tekintettel arra, hogy a beépített berendezések áthelyezése bonyolult és költséges lett volna. A Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó államosítását követően, a megsokasodó távíróvezetékek esztétikus és üzemzavarmentes be- és kivezetése miatt a Petőfi utcai homlokzaton két nagyméretű, hálós szerkezetű vaskupolát építettek. A hálószerű vaskupolán egymás mellett sorakoztak a fehér színű kerámiabetétek, így a kupola távolról úgy nézett ki, mintha üveggel fedték volna be. Az 1891-ben felavatott híradástechnikai tetőidomok terveit a Hegyi József–Majorossy Géza építőpáros jegyezte.

A kommunikáció rohamos fejlődésével azonban ez a két sarokkupola csakhamar elavulttá vált, így 1908-ban el is bontották őket.

Az épület belsejének érdekessége, hogy itt alkalmazták először Budapesten a vasbetont, amit az épület 1908-es átalakításakor Ray Rezső és Zielinski Szilárd tervei szerint építettek be az új, harmadik emeleti távírótermek födémjébe, hogy a modern, de súlyos távírómechanikai gépeket elbírja az épület. 1919 október 31-én a köztársaságot követelő, fellázadt katonák elfoglalták a stratégiai fontosságú épületet. A katonák közt volt Hódmezővásárhely főispánja, Kun Béla, aki később a Tanácsköztársaság tényleges vezetője lett. A második világháborúban az épület nem szenvedett el súlyos károkat, ennek ellenére a kommunisták le akarták bontani, hogy a városházát „kiszabadítsák”. A tervből szerencsére nem lett semmi, de az épület a karbantartás évtizedekig tartó hiánya miatt kritikus állapotba került. A felújítást 2007-ben végezték el, de napjainkig nem tudni, hogy mi lesz az épület új funkciója.

Az 1904-es fényképeken jól látszik az 1891-ben felavatott két híradástechnikai saroktorony (Forrás: www.egykor.hu)

Napjainkban a környék beépült többemeletes házakkal, így az egykori Főposta épületére csekély a rálátás, pedig a felújított neoreneszánsz épület gazdagon díszített homlokzattal rendelkezik (Forrás: www.maps.google.com)

A pesti szlengben csak „Filmhíradó háznak” becézett, az Erzsébet körút 13. alatt található, historizáló stílusú bérház 1898-ban épült, Holub József tervei szerint. 1939-ig földszintjén működött Kittner Mihály étterme, majd a Magyar Filmiroda Rt. bérelte ki, és a Münnich Aladár tervei alapján végzett átépítést követően itt nyílt meg a főváros első, híradókat adó filmszínháza, a Híradó mozi, amely heti filmhíradók, illetve a havi világhíradók folyamatos vetítését végezte. Bármikor be lehetett ülni, és addig nézni a kínálatot, amíg ismét játszották.

A televízió megjelenéséig szinte ez a hely volt az egyetlen lehetőség kitekinteni a nagyvilágra.

Az épület Budapest ostromakor megsérült, de jellegzetes saroktornya túlélte a háborút, míg az 1960-as évek elején egy emeletráépítés következtében elbontották. A Híradó mozi 1979-ig működött, ekkor felváltotta a Horizont mozi, mely már játékfilmeket is vetített. Ez 1999-ben zárt be. 2001 óta a Golgota Gyülekezet keresztény közösség használja.

Az Erzsébet körút létképe 1905-ben. A villamosok még felsővezeték nélkül, a sínekből kapott áramforrással jártak, mivel a felsővezetéket tartó oszlopok és kábelek rontották a városképet. Jobbra látható az Erzsébet körút 13. száma alatti bérház az eredeti saroktoronnyal. (Forrás: www.fortepan.hu)

Napjaink villamosforgalma már felsővezetékes áramellátással folyik. A „Filmhíradó ház” az emeletráépítéssel és a torony elbontásával jellegtelenné vált. (Forrás: www.maps.google.com)

A Károly körút és a Wesselényi utca sarkán áll a Dreher-bérház (amely nem összetévesztendő a Kossuth Lajos utcában található Standard-Dreher-bérpalotával). Dreher Antal, osztrák származású kőbányai sörgyártulajdonos, miután megvette a Károly körút sarkán álló egyszintes házat, 1897-ben lebontatta, majd Hubert József terve alapján 1899-ben egy négyemeletes, kétudvaros, sarokkupolás neobarokk lakóházat építtetett fel a telekre.

A bérház udvarán alakították ki a Dreher-gyár belvárosi főraktárát.

Az épületet kivitelezője Tolnai Imre volt. A Dreher-bérház sarokkupolája nem a második világháborúban vagy az azt követő időszakban „tűnt el”, hanem a két világháború között. A Magyar Konfekcióművek Rt. megrendelésére 1923-ban jelentősen átépítették a bérházat, ekkor bontatták le a sarokkupolát, hogy Schwarcz Jenő és Horváth Antal tervei alapján egy újabb emeletet építhessenek a házra. Utólag elmondhatjuk, hogy nagyon kár volt egy emelet bérlakásainak havi árbevételéért lebontani egy ilyen, városképet meghatározó tetődíszt.

A Dreher-bérház csodálatos sarokkupolája. A hatalmas tűzfal sem ment kárba, ott díszeleg a Dreher Antal „sörfőződéje” városi főraktárának reklámja. (Forrás: www.urbface.com)

(Forrás: www.maps.google.com)

1907-ben hozták létre a X. kerületi (ma VIII. kerület) Magyar Királyi Állami Főgimnáziumot. A főgimnáziumok abban különböztek a gimnáziumoktól, hogy egyedül a főgimnázium adhatott érettségi bizonyítványt. A diákok számának növekedése miatt az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes és Kőrössy Albert Kálmán építész tervei szerint 1909-ben épült fel a magyaros szecessziós stílusú új iskolaépület a mai Könyves Kálmán körúton, szemben a Népligettel. Az iskolai évkönyv 1909/10. tanévi beszámolója ezt írta: „… díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a Népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként, ha tündérkastély volna.” Ezek után a pesti köznyelv csak „Tündérpalotának” hívja az épületet. A korabeli iskolák között a legkorszerűbben kialakított és felszerelt gimnáziumnak számított. 1919-ben a modern iskolaépületet a megszálló román hadsereg vette birtokába, amely következtében a korszerű iskolai felszerelések nagy részét Romániába szállították.

Az 1921-ben Széchenyi István Gimnáziummá átnevezett, 1924-től reálgimnáziumként működő iskola – ahol Babits Mihály tanított és a nagy nevettető Hofi Géza is tanult – egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteménye vette birtokba, amely raktárként és kiállítások helyszíneként is funkcionált.

A második világháborúban az épület tetőzete jelentősen károsodott, a főhomlokzati tetőrészt lezáró torony és a mázos Zsolnay tető-záró elemek is ekkor pusztultak el. Felújítása során kőporos vakolat került a homlokzatra, amely rontotta a Tündérpalota megjelenését, mivel eltakarta a sgraffito díszítéseit. 2013-ban az épület felújításon esett át, amely során a kőporos vakolat eltávolításra került, ugyanakkor az eredeti tetőzet nem került visszaállításra. Jelenleg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) székhelye.

A „Tündérpalota”, kevéssel a megnyitása után, 1917-ben (Forrás: www.fortepan.hu)

A homlokzatot példásan restaurálták, de a tetőzet eredeti helyreállítása sajnos elmaradt (Forrás: www.blog.szallas.hu)

Végezetül három, egymás mellett álló Március 15-e téri épületet mutatok be, amelyek a XX. században teljesen elvesztették az eredeti tetőidomaikat – és ezzel a stílusukat is. A Március 15-e tér 1. alatt áll a Puchner-ház. A robusztus épületet Puchner István tervezte és építette saját maga számára 1912-ben. Az eredetileg bajor származású Puchner család azon „ősi” pesti családok közé tartozott, melyek a török után felszabadult Pest városát benépesítették. Az 1940-es években Magyarország egyik jelentős textilipari gyára, a Kammer Testvérek Textiliprai Rt. tulajdonolta a házat. A II. világháborúban kapott bombatalálatok után a tetőzetet sajnos nem az eredeti formájában állították helyre. Az épület érdekessége, hogy a harmadik emeleti, Dunára néző saroklakásban élt haláláig a színészóriás, Sinkovits Imre. A három házból álló térfal középső eleme a középtornyos Geiger-ház. Az épület eredeti külsejére szinte egyáltalán nem lehet ráismerni, ugyanakkor a változásokat nem a II. világháborús sérülések okozták: a ház szinte mindegyik tulajdonosa módosított valamit a homlokzaton… Geiger Zsigmond tulajdonaként egy kétszintes, historizáló, középtornyos épület készült el 1888-ban, Quittner tervei alapján.

Az 1920-as években az Első Szerb Királyi Hajózási Rt. még ebben a formában vette át az épületet, bár egy szintet ráépítettek és üzleteket alakítottak ki a földszinten.

1933-tól máig a Belvárosi Plébániahivatal használja az épületet. Az egyház az eredetileg kettő, majd háromemeletes épületre újabb két szintet emeltetett, megszüntetve ezzel a középtornyos kialakítást. A térfal utolsó eleme a Koltai-bérház. A premodern stílusú, négyszintes (plusz manzárd szint), saroktoronyban végződő épületet Koltai Béla bankár építtette 1912-ben. Tervezője Sipos József volt. A pesti nyelvek azt beszélték, hogy Koltai itt egy „mozgófénykép termet” (házimozi elődje) is kialakított. A második világháborúban a tetőzet és a kupola elpusztult, ráadásul az 1950-es években még egy plusz szintet is felhúztak. Az épület a Fővárosi Csatornázási Művek tulajdonában volt, míg 2013-ban, egy magánberuházás keretében felújították az épületet, de ahelyett, hogy az eredeti tetőzetet és kupolát visszaépítették volna, egy ultramodern, a környezetébe nem illő tetőzetet építettek. Ki érti ezt?

Az északi térfal az 1920-as években. Az előtérben, középen Erzsébet királyné (Sissi) szobrának azóta elbontott kioszkja. A kép bal szélén az egykori Carlton Hotel bújik meg. (Forrás: www.urbface.com)

A 2010-ben készült fényképen minden látszik, amit az elmúlt közel száz évben elrontottak (Forrás: www.urbface.com)

(A cikksorozat a következő héten folytatódik!)

 

Fecske Gábor László