A homoszexuálisok mentén szakad ketté a német katolikus egyház

Christoph Schönborn bíboros az osztrák ORF televíziós csatornán március 28-án újfent megszólalt a homoszexuális kapcsolatok megáldása ügyében. A bíboros korábban már azt nyilatkozta, hogy nem elégedett a Hittani Kongregáció döntésével, most azonban közölte: csakis „kommunikációs hibáról” lehet szó.

„Nem örültem neki – se az időzítésnek, se annak, ahogy az ügyet kommunikálták” – fogalmazott a bíboros.

A Catholic News Agency német testvérlapja, a CNA Deutsch jelentette, hogy a bíboros bánja, amiért a vatikáni rendelet miatt mennyire bántva érezhetik magukat az egynemű párok.

A 76 éves bíboros – aki egyébként aktívan részt vett a Katolikus Egyház Katekizmusának kidolgozásában – elmondta, hogy bár nagyra értékeli a szándékot, amely a férfi és nő között köttetett szentségi házasság jelentőségét kívánja hangsúlyozni, de szerinte a Vatikán dekrétumát egy „tisztán kommunikációs hiba” ásta alá.

Schönborn bíboros szerint tekintve, hogy az egyház mindig mater et magistra (anya és tanító) a hívei számára, az egyház „anyasága” mindig első helyen áll. A bíboros megérti azokat az embereket, akik felteszik magukban a kérdést: „Nincs ennek az anyának számomra áldása?”

Schönborn aztán kifejezésre juttatta mondandójának talán legveszedelmesebb, legliberálisabb tételét:

„Kevesebbet kéne beszélnünk a szexualitásról, és többet a szeretetről; többet a sikeres kapcsolatokról és kevesebbet arról, mit szabad és mit nem.”

Március 15-én, a Hittani Kongregáció által közreadott Responsum ad dubium

a kérdésre, miszerint „van-e hatalma az egyháznak arra, hogy áldást adjon az azonos nemű személyek élettársi kapcsolatára?”, egyértelmű választ adott: „Nincs.”

Szakadás a német katolikus egyházban

„Az egyházon belül a kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések, a paphiány és a hívek számának látványos csökkenése miatt a német katolikus egyház jövőjét illetően az egyház tagjainak eltérő elképzelései vannak” – írta a Katolikus.ma. „Az egyházi tisztviselők, de a laikusok is kétféleképpen kívánnak választ adni az egyház jelenlegi és jövőbeli kihívásaira. Az egyik elképzelés az úgynevezett hagyományos út, ahol az egyház kétezer éves gyökereihez ragaszkodnak, és a korai kereszténység idejében kialakult gyakorlatot követnék továbbra is. Mások viszont úgy vélekednek, hogy a kihívásokra az egyháznak alapvető reformokkal kell válaszolnia, amelyek az évszázadokkal ezelőtt kialakult gyakorlattal való részleges szakítást jelentik.

A reformerek a saját felfogásuk szerint az úgynevezett szinódusi utat követik. A reformok az alapvető hitbeli dogmákat nem érintik, így a reformereknek nem szándéka, hogy a német katolikus egyház szakítson Rómával.”

Ezek a reformerek az úgynevezett „szinódusi utat” követik. A kétévesre tervezett reformfolyamatot 2019 adventjének első vasárnapján indították útjára.

Szinódusiak a szabad szexualitásért

Március 27-én a német egyház ezen ellentmondásos szinódusi utat követői egy 2600 férfi és női lelkipásztori szolgálattevő aláírásával ellátott petíciót mutattak be, melyben megfogalmazzák: ők kiállnak az egynemű kapcsolatok megáldása mellett.

A petíciót átadták a szinódusi út szexualitást tárgyaló fóruma társelnökének, Helmut Dieser püspöknek. Ezen a fórumon egyébként egymás mellett lobogott a szivárványos zászló és a német püspöki konferencia zászlaja.

A szinódusi utat követők sajtónyilatkozatában úgy fogalmaznak:

„Az a mi dolgunk, hogy a szexualitást egy pozitív dologként rögzítsük az egyház tanításán belül.

Arra kényszeríteni szerető kapcsolatban lévő párokat, akik hűségben és egymás kölcsönös elismerésében élnek, hogy tagadják meg szexualitásulat, mint pár, ez nem összeegyeztethető a mi ember és Isten-képünkkel.”

Ezen a ponton nagyon szépen tettenérhető a „szinódusi út” félresiklásának mivolta. Amint az ember abból indul ki, hogy ő megtalálta az Igazságot (jelen esetben a saját, igazabbnak vélt Isten-képét), és ehhez próbál minden mást hozzáigazítani (itt: a katolikus egyház tanítását), úgy az Istent mindutalan fürkésző ember alázatát már régen hátrahagytuk. Sokkal mélyebben gyökerező problémáról van itt szó tehát, mint ami témában a német katolikusok éppen kardoskodnak.

A történelem ismétli önmagát?

A 200-as, 300-as években teret nyerő arianizmus (eretnek irányzat, nem ismerték el Krisztus öröktől fogva valóságát, innentől fogva a Szentháromságot sem) tévtanítása futótűzként terjedt az akkor ismert világban. Szent Atanáz püspök írásai, beszédei és érvei mentén sikerült visszaszorítani az eretnek térhódítást az egyházon belül.

I. Szent Szilveszter pápa 325-ben az arianizmusra reagálva hívta össze a nikaiai, első egyetemes zsinatot, amelyen megfogalmazták az egyház hivatalos, mai napig vallott hitvallását.

Szent Atanáz és Szilveszter óvja a német katolikus egyházat, az Anyaszentegyház egységét!

 

 

Kiemelt képünk forrása: Networklobby (illusztráció)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!