A Hír TV Credo című január 15-én sugárzott műsora is a megváltozó Amerikára figyelt, latolgatva a várható politikai folyamatokat. A magát katolikusnak valló már megválasztott és beiktatott amerikai elnök, Joe Biden mellett a kérelemalapú abortusz elkötelezett híve, Kamala Harris lesz az alelnök, aminek az abortuszipar és a gendertábor már előre örül és gratulál. Szinte borítékolható, hogy az elnök helyett valójában Harris lesz az igazi döntéshozó, erre maga Joe Biden egy alkalommal ígéretet is tett – hangzott el a beszélgetésben. Földi-Kovács Andrea és vendégei – Giró-Szász Áron (Axióma), Gável András (Vasárnap.hu) és Kohán Mátyás (Mandiner) – arra keresték a választ, hogy vajon mire számíthat a világ a demokraták győzelme után.
Tüntetés a Capitoliumnál: háttér és reakciók
A beszélgetés elején Gável András kérdésre válaszolva elmondta, szomorúnak tartotta a meglehetősen bizonytalan hátterű, Capitolium előtti tüntetésre érkezett azonnali véleményeket. Az eseményre reagálók között az egyik első épp James Martin amerikai jezsuita volt, aki szerint a keresztény vezetőknek is el kell ismerniük a felelősségüket a Capitoliumban tapasztalt erőszak miatt.
A Vasárnap.hu publicistája emlékeztetett, hogy az lmbtq mozgalom szimpatizánsaként ismert jezsuita szerzetes, aki egyben a Vatikán kommunikációs tanácsadója is, nem pusztán a felelősség elismeréséről beszélt, hanem azt mondta: az egyházi vezetőknek bocsánatot kell kérniük a kialakult helyzet miatt. Ezzel James Martin jelezni kívánta, hogy kit tart az ügyben bűnösnek.
Gável András az Apostolok Cselekedeteinek egy eseményével állította párhuzamba az amerikai eseményeket. Pál apostol és Szilás ellen koncepciósan felépített zűrzavart hozta fel példának, ahol börtöntöltelékeket béreltek fel a zsidók annak érdekében, hogy azok keltsenek zavargásokat a városban, amelyet azután az apostolokra lehet fogni, és annak ürügyén elítélni vagy kitoloncolni őket. Az újságíró szerint Amerikában is valami hasonló történhetett. A békés, javarészt keresztényekből álló tüntetésből emiatt lett – feltehetőleg mások által szándékosan gerjesztett – agresszió.
Megvalósulni látszik egy pogány világ, ahol nyugdíjba küldik Istent
hirdetés
Giró-Szász Áron szerint az embereknek, akiknek hitük van Jézusban, Trumpra kellett volna szavazniuk. „A keresztény ember Jézusra szavaz elsősorban” – szögezte le az Axióma alapítója. Hozzátette: A Szentírásnak van társadalmi tanítása. A keresztények abban hisznek, hogy a Biblia Istennek a szava. Isten iránymutatása az életről, ami a keresztények számára hitbeli kérdés.
A liberális-konzervatív ellentét gyökere, hogy nem akarják elfogadni a keresztények vallási meggyőződését,
amelyet sokan inkább kulturális beidegződésnek tartanak. Amint vallási kérdésként kezelnék ezeket, onnantól kezdve vallásszabadsági kérdésként kellene tekinteni rájuk, ám ebbe nem akarnak belemenni – mondta.
A Facebook, a Tweetter és a keresztények szólásszabadsága
A keresztényeket ért, mind gyakrabban előforduló szólásszabadság-korlátozás fő oka, hogy a techóriásokban nincsenek keresztények a Mandiner publicistája szerint, aki a megoldást abban látná ebben az aránytalan helyzetben, ha a keresztények közül is minél többen jelen lennének ezekben a szektorokban is, mintegy belülről nemesítve meg annak egyoldalú rendszerét. „Hagyta a kereszténység, hogy a média és a publicitás világából teljes mértékben kiszoruljon.
Több keresztényt a Facebookba, több keresztény a Tweetterbe, és akkor nem lesz ki elhallgattassa a keresztényeket”
– mutatott rá Kohán Mátyás.
A műsorban elhangzott, hogy a GAB nevű keresztény közösségi platform alapítója Andrew Torba azt állítja: a konzervatívok után a keresztények és a keresztény gondolat totális száműzése lesz a következő lépés a közösségi oldalakról. Az annak idején még regnáló amerikai elnök fiókját nem kis megdöbbenésre, éppen a Capitolium elleni támadás miatt teljesen letiltotta a Facebook és a Twitter. Az ilyen irányú tendenciát a műsor vendégei is saját, az őket ért negatív és hátrányos tapasztalataikkal tudták alátámasztani.
A szabad vallásgyakorlás várható korlátozása; a genderlobbi, az LMBTQ-mozgalom ás az abortuszpártiak előretörése
A szabad vallásgyakorlás korábban védelmet kapott Amerikában. A Legfelsőbb Bíróság 1990-es Employment Division v. Smith döntése után meghozott a vallási szabadság helyreállításáról szóló törvényt azért hozták, hogy
védelmezze a komolyan gondolt vallásos meggyőződést és gyakorlatot olyan általános törvényektől, amelyek
egyébként korlátoznák azt. Giró-Szász Áron úgy látja, hogy a Biden-Harris adminisztráció nem fog visszalépni az Obama adminisztráció szintjére: teljes mértékben el fogják lehetetleníteni, hogy a keresztények hallathassák a hangjukat társadalmi kérdésekben.
A genderlobbi képviselői, az lmbtq-mozgalom és az abortuszpártiak üdvözlik a Biden-Harris berendezkedést – hangzott el a műsorban. Joe Biden katolikus hite ide vagy oda, többször személyesen megerősítette, hogy szerinte az abortusz erkölcsileg elfogadható, komolyabb szigorítások nélkül. Megígérte, hogy megkönnyíti a pusztán igénylésre
végrehajtott abortusz lehetőségét, amit az adófizetők pénzéből finanszíroznak.
„Amerikában nem volt még olyan elnök, aki legalább névleg ne mondta volna magát kereszténynek, pedig a kereszténység sajátos formáját gyakorló elnökből volt már néhány az Egyesült Államok egész eddigi történelmében”
– mutatott rá az amerikai politikusok és elnökök jellemző hátterére a Mandiner munkatársa. Kohán Mátyás rámutatott: Amerikában egy olyan politikust kell „megteremteni” a választási siker érdekében, aki mondja ugyan magáról, hogy keresztény, de „a kereszténység máza alatt a kereszténységgel teljesen ellentétes dolgokat művel”.
A genderlobbi és az abortuszpártiak pontosan tudják, hogy Kamala Harris és Joe Biden mögött álkereszténység áll mindössze. Ha a közvéleménykutatások népszerűnek mutatnak majd egy keresztényellenes döntést, ők gondolkodás nélkül meg fogják azt lépni.
Erre nem is kell majd túl sokat várni. Kamala Harris nagy támogatója az ún. kérelem alapú abortusznak, ami még a harmadik trimeszterben is engedélyezné a babák meggyilkolását. Kulcsszerepet játszott abban is, hogy eljárást indítottak a CMP nevű szervezet ellen, ami rejtett kamerás felvételekkel leplezte le a Planned Parenthood magzati szervekkel történő kereskedelmi módszereit. Az alelnök elkötelezett abortusz pártiságának hátterében az állhat, hogy szoros kapcsolat fűzi a nagy abortusz-klinika óriáshoz, a Planned Parenthoodhoz.
Donald Trump utolsó döntéseként meghirdette az emberi élet szentségének napját
Mi vár a keresztényekre a Biden-Harris vezette Amerikai Egyesült Államokban?
A Trump kormányzat alatt egészen hihetetlen életpárti fordulat vette kezdetét az Egyesült Államokban. A folytatásra nemigen lehet számítani. Harris ígéretet tett arra, hogy felülbírálja majd az életvédelmi törvényeket. Emlékezetes: 2019 februárjában a többségi támogatás ellenére leszavazta azt a törvényjavaslatot, ami védelmet biztosított volna az abortusz ellenére élve megszületett babáknak.
Gável András a negatív fejlemények mellett jó hírnek látja, hogy számos olyan keresztény és életvédő szervezet létezik, amelyek aktivistái az abortuszklinikákat körbeállva imádkoznak a magzatokért és édesanyjukért. Ennek hatására csökkenni látszik az abortuszok száma, és egyre több élet menekülhet meg.
„Ahhoz, hogy ne valósulhasson meg nálunk is az amerikai forgatókönyv, szükséges, hogy ne rángassuk le a pártkötődések szintjére a kereszténység örök értékeit, hanem azokat mindig emeljük egy szinttel magasabbra. Így létrejön és világossá válik az abszolút érték, amelyhez nekünk is, konzervatívoknak ugyanúgy igazodnunk kell”
– húzta alá a Vasárnap.hu munkatársa.
Arról, hogy milyen jövő vár a Biden-Harris kormányzat alatt az Egyesült Államokban Giró-Szász Áron úgy vélekedett, hogy az új adminisztráció a kereszténységet érintő kérdéseket heteken belül le fogják rendezni, amelyekből nem várható, hogy nagy társadalmi viták alakulnának ki a teljes demokrata kontroll miatt.
Gável András ehhez hozzátette, hogy nem szabad amiatt elkeseredni, ha a keresztények megint egy kicsit „a katakombákba szorulnak vissza”, hiszen ez a próbatétel megtisztíthatja a kereszténységünket.
Kohán Mátyás emellett reményének adott hangott, mondván, hogy az Egyesült Államok kormányzói karának többsége a mai napig életpárti és republikánus. A tagállamok kormányzataiban a keresztényeknek továbbra is szövetségeseik vannak. Most a szövetségi szint hiányában helyi szinten adódik a lehetőség képviselni a morális megtisztulást, amely az országos politikára is hatással lehet.
A kiemelt kép forrása: Joe Biden leteszi hivatali esküjét John Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke elõtt a törvényhozás washingtoni épületének, a Capitoliumnak a nyugati homlokzatánál tartott beiktatási ünnepségen 2021. január 20-án. Jobbról felesége, Jill Biden kezében a Bibliával. Joe Biden az Egyesült Államok 46. elnöke.
MTI/EPA/Michael Reynolds
