Giró-Szász Áron szerint Magyar Péter is megkérdőjelezte a házasság korábbi kormányzati felfogását (VIDEÓ)

A házasság jogi meghatározása azt is alakítja, hogy mit várunk ettől a kapcsolattól – mondta a Vasárnap.hu-nak Giró-Szász Áron, az Axioma Központ alapító-elnöke. A szervezet nemzetközi konferenciája után arról kérdeztük, milyen hazai és európai fejlemények adtak aktualitást a rendezvénynek, mit jelent szerinte az életre szóló elköteleződés, és milyen útravalót adna a családalapítás előtt álló pároknak.
Három földrészről érkeztek vendégek az Axioma Központ „Házasság: több mint társadalmi konstrukció” című konferenciájára. A rendezvényen Mark Regnerus professzor is részt vett. Az előadók a keresztény hit, a filozófia és a társadalomtudományok felől közelítettek a házasság kérdéséhez. Szóba került a család társadalmi szerepe és az is, milyen mozgásterük van az uniós tagállamoknak a családot érintő kérdésekben.
– Miért éppen most rendeztek nemzetközi konferenciát a házasságról?
– „Vannak magyar és európai fejlemények is, mindkettő áprilishoz kötődik.” Az egyik az országgyűlési választás. Az előző kormány tizenhat éven át egyértelműnek tekintette, mit ért házasság alatt. Úgy látom, az új kormány megalakulása után több vezető kormánypárti politikus, köztük a miniszterelnök is megkérdőjelezte ezt a felfogást. A másik fejlemény az Európai Unió Bíróságának a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében hozott ítélete. Az indokolás szerintem túlmutat a vitatott magyar rendelkezéseken. Azt a kérdést is felveti, hogyan egyeztethető össze az uniós értékek értelmezése a magyar Alaptörvényben megjelenő, keresztény gyökerű értékrenddel. Ez a két fejlemény adta a konferencia aktualitását.
– Hogyan magyarázná el egy más világnézetű embernek, miért tartja társadalmi szempontból fontosnak a férfi és a nő házasságát?
– „A házasság az egy természetes intézmény.” Az érveléshez elegendő abból kiindulni, hogy különböző kultúrák a férfi és a nő szövetségét a gyermeknemzéssel és a gyermekneveléssel kapcsolták össze, és ezért sajátos helyet adtak neki. A Biblia teremtéstörténetében ezt látom az első társadalmi intézménynek. „Jóval megelőzi az államot is.” Egy modern demokráciában a jogalkotó dönthet úgy, hogy a házasságot két ember érzelmi kapcsolataként és kölcsönös beleegyezéseként határozza meg. Szerintem ezzel az intézmény alapját változtatja meg, mert a meghatározásból kikerül az a kapcsolat, amely a házasságot a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez köti.
– Milyen következménye lehet annak, ha megváltozik a házasság jogi meghatározása?
– „A jog tanít minket. A jog megtanítja, hogy mi az a házasság.” A törvények alakítják a kultúrát és azt is, hogy az emberek mit várnak a házasságtól. Ha a házasság alapjának az érzelmi kötődés intenzitását tekintjük, az érzelmek megingásakor maga az elköteleződés is könnyebben megkérdőjeleződhet. Ez a férfi és a nő házasságában is megtörténhet. Attól tartok, hogy ennek következményeit végül a gyerekek viselik.
– Mi a tétje Magyarország számára a gyermekvédelmi törvény körüli uniós jogvitának?
– Az ítéletben a nemzeti alkotmányos identitás kérdését tartom a legfontosabbnak. Úgy értelmezem a döntést, hogy ebben a vitában az uniós értékek elsőbbséget élveznek a magyar alkotmányos identitásra való hivatkozással szemben. Magyarország számára az a tét, mekkora mozgástere marad a saját alkotmányos értékrendjének érvényesítésére. A szuverenitás szempontjából ezt a migráció körüli vitákhoz mérhető súlyú kérdésnek tartom.
– Mi nehezíti ma az életre szóló elköteleződést, és miben segíthet egy keresztény közösség, ha válságba kerül egy házasság?
– A keresztény közösségekben is ritkán beszélünk arról, mit tekintünk az élet céljának. Ha a házasságtól elsősorban azt várjuk, hogy folyamatosan biztosítsa az egyéni boldogságunkat, akkor egy válságban könnyen úgy érezhetjük, hogy maga a kapcsolat veszítette el az értelmét. A közösség abban segíthet, hogy ilyenkor is emlékeztetjük egymást arra, milyen távlatban gondolkodunk az életünkről és a vállalt kötelezettségeinkről. „Itt a legfontosabb az, hogy keresztény emberként emlékeztessük magunkat és egymást arra, hogy az emberi életnek a célja az az üdvösség.”
– Mit szeretne, hogy egy házasság és családalapítás előtt álló fiatal pár hazavigyen a konferenciáról?
– Azt, hogy Istennek a házasságukra és a gyermeknevelésükre is van elképzelése, és ehhez a Bibliában, valamint a keresztény hagyományban útmutatást találhatnak. Apaként nekem sokat jelentenek Pál apostol szavai arról, hogyan viszonyuljanak az apák a fiaikhoz. A gyerekeknek szükségük van határokra, amelyek sokszor éppen őket védik. Ugyanilyen fontos, hogy az apa a határok kijelölése közben is bátorítsa őket, és teret adjon nekik arra, hogy önállóan, bátran éljenek.





