Amerika, Trump nélkül

Trumpnak a saját pártján belül is sok ellenfele volt. Gyakorlatilag egy részleges republikánus összefogással és a demokratákkal meg tudták akadályozni a második elnökségét – nyilatkozta a Vasárnapnak dr. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, akivel a leköszönő elnök négy évéről, illetve Joe Biden baloldali politikájáról beszélgettünk.

 – Január 6-án elképedve követte a világ a Capitolium előtti „puccskísérlet” eseményeit. Milyen körülmények között kezdi meg Joe Biden az elnökségét?

– A „puccskísérlet” kifejezést erősnek tartom, de tény, hogy Amerikában a szavak – kiváltképpen a kampány időszakában – rendkívüli mértékben inflálódnak. Néhány ezer ember akciója azonban semmiképpen sem tekinthető puccsnak. A Capitoliumba való behatolásuk körülményei mindenesetre meglehetősen homályosak. Hogy a kongresszus épülete körül tüntetnek az emberek, az megszokott – de hogy egy csoport hogyan tud bejutni a világ egyik legjobban őrzött épületébe, az számos kérdést felvet…

Annyi bizonyos, hogy egy ilyen akcióval semmilyen valós esély nem volt arra, hogy megváltoztassák az elektori szavazatokat.

Az esemény mégis nagy hatást ért el, csak másképpen: igen sokat ártott az Egyesült Államok imázsának. Ezek után az amerikai politikusok meglehetősen nehezen léphetnek majd fel más országokban, számonkérve rajtuk bizonyos demokratikus „sztenderdeket”. Saját bevallásuk szerint is olyan jelenetek zajlottak le az ország szívében, amilyeneket korábban csak banánköztársaságokban lehetett látni.

A Szabadság-szobor New Yorkban (Forrás: Pixabay.com)

– Mindez egy elvadult kampány indulatokkal teli csúcspontja volt?

– Részint igen, de az események mögött számos más indok is meghúzódik. Megemlíthető a közbeszéd hihetetlen mértékű leromlása, illetve a közösségi média által kialakított virtuális buborékok,

ahol az emberek főleg a velük azonos nézetekkel rendelkezőkkel állnak kapcsolatban, s csak saját maguk között cserélgetnek híreket és rémhíreket.

Egyre inkább érződik, hogy a másik felet ellenségnek, nem pedig ellenfélnek tekintik. Nem utolsósorban pedig jelentős szerepe van a főleg a demokraták által támogatott különböző identitáspolitikáknak is, melyek hatására az egyes társadalmi csoportok egymás ellen fordulnak.

A két oldal ellenségképet gyártott egymásról. Az elnökválasztás során mindkét párt azzal riogatta az amerikaiakat, hogy ha a másik oldal győz, akkor az a demokrácia végét jelenti.

Az indulatok elszabadulásában része volt annak a több hónapos erőszaksorozatnak, mely George Floyd halála kapcsán végigsöpört Amerikán. Ez egy politikailag vastagon átszínezett eseménysor volt, és bár Barack Obama elnöksége alatt is történtek hasonlók, de akkor nem vonult ki az utcára a BLM meg az Antifa-mozgalom… Mindezek hozzájárultak a felfokozott hangulat kialakulásához.

A Black Lives Matter-mozgalom tiltakozása 2020-ban (Forrás: Pixabay.com)

– Mi lehet az oka, hogy nehezen viselték Trump és hívei a vereséget?

– Ennek a közvetlen oka maga a választási rendszer, mely szerint államonként rendezik meg a választásokat. Idén tömegesen szavaztak levélben: százmillió amerikai döntött úgy, hogy így voksol. A levélszavazatoknál azonban nagyobb a lehetőség a visszaélésre, és mivel szoros volt az eredmény – nem országosan, mert ott jelentősen nyert Joe Biden –, a kulcsfontosságú államokban csak pár tízezer szavazat döntött,

így sokan megkérdőjelezték a választások tisztaságát.

A problémák ugyanakkor nem itt kezdődtek, hanem harminc-negyven évvel korábban. Azóta az amerikai középosztály jövedelme stagnál, nincs jövőképük, a nagyvállalatok pedig tömegesen viszik el a munkahelyeket Dél-Kelet-Ázsiába, vagy éppen Mexikóba. Az elmúlt évtizedekben még nagyobbá váltak a vagyoni különbségek. Sokan érzik úgy – elsősorban a keleti és a nyugati part között élők –, hogy a politikai és a gazdasági elit nem törődik velük.

2016-ban ez az elitellenes lázadás volt az, ami Trumpot a Fehér Házba vitte,

de a demokraták az első perctől kezdve kétségbe vonták az elnök legitimitását – és minden lehetséges módon megpróbálták diszkriminálni, ellehetetleníteni a törvényhozás folyamatait. 2020-ra ez az elit összezárt Trump ellen.

Trumpnak a saját pártján belül is sok ellenfele volt; gyakorlatilag egy részleges republikánus összefogással és a demokratákkal meg tudták akadályozni a második elnökségét.

Donald Trump 2016-ban (Forrás Wikipedia.hu)

– Mivel tudta Biden jobban megszólítani a választókat?

– A baloldali politikai kampány arra épült, hogy bárki, csak ne Trump! A baloldal – európai értelemben – egy szociáldemokrata programot ígért: magasabb adókat, azok jelentősebb mértékű újraosztását, az egészségügy megreformálását, az oktatás demokratizálását, az állami főiskolák ingyenessé tételét, a bevándorlás felgyorsítását és az illegális bevándorlás legalizálását. Hangsúlyos volt még az ún. kisebbségeknek ígért juttatások és kvóták megállapítása a munkahelyeken.

Ennek egy szélsőséges példája volt az az elgondolás, mely szerint a rabszolgák leszármazottjai kapjanak kompenzációt…

– Biden egészen más Amerikát ígért, mint négy éve Trump. Mi a baloldal víziója Amerikáról?

– Már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött a baloldal identitáspolitikája, amellyel az amerikai történelmet egyoldalúan kívánták újrainterpretálni.

A baloldal teljes mértékben át akarja írni nemcsak az amerikai álmot, hanem Martin Luther King egyenlőségen alapuló álmát is.

Főiskolákon, középiskolákban és a sajtóban mindenütt az jelenik meg, hogy a különböző társadalmi csoportok – elsősorban a kisebbségek – az amerikai történelem során mindvégig áldozatok voltak, a fehérek gyakorlatilag szüntelenül elnyomták őket. Ez a fajta narratíva a politikai életet is végletesen megosztotta, melynek az lett az eredménye, hogy mára az Egyesült Államokban félig-meddig párhuzamos társadalmak épültek föl úgy, hogy közöttük nincs átjárás.

Az ellentétek „törzsi háborúvá” fajultak.

Trump-bábu feje a porban (Forrás: Unplash.com)

– Trump és a republikánusok mit tudtak üzenni a híveiknek?

– Trump a fehér munkásosztályhoz, az alsó- és középosztálybeli emberekhez kívánt szólni, akiknek éles reakciói voltak a globalizációra, a túlhajtott liberalizációra és a baloldal egyre inkább előtérbe kerülő identitáspolitikájára. Ebben a kampányban azonban Trump már nem nagyon tudott újat mondani. 2016-ban még újdonságot jelentett az, hogy a „washingtoni mocsár”, a „mélyállam” lecsapolásának ígéretével lépett fel.

Ígéretet tett a bevándorlás csökkentésére is – a fal ugyan nem épült meg a mexikói határon, de komoly eredmények születtek ezen a vonalon. A kínaiakkal szemben keményen lépett fel, mely népszerű volt az amerikaiak szemében. A Közel-Keleten csökkentette a katonai jelenlétet, és a NATO-szövetségeseket nagyobb tehervállalásra bírta.

Adócsökkentést vezetett be, melynek hatására a gazdaság felpörgött, egészen a koronavírus megjelenéséig, mely aztán elsöpörte az eredményeit.

A járvány hatására sok embert elbocsátottak az állásából. Tavaly januárban 4 százalékos volt a munkanélküliség, az év végére pedig már 10 százalék köré emelkedett. Trump a munkahelyvédő támogatásokat nem tudta megfelelően elbeszélni a választóknak, és a koronavírus-járvány kezelését illető döntései is rendkívül ellentmondásosak voltak.

Joe Bident támogató fiatalok 2020-ban (Forrás: Unplash.com)

Véleményem szerint rendkívül rossz kampányt is folytatott: személyeskedett, illetve elidegenített olyan csoportokat, amelyek ezek után nem támogatták. Ennek ellenére 75 millió szavazatot kapott, de ez kevésnek bizonyult a győzelméhez. Azokban a billegő államokban, melyekben 2016-ban nyert, most hasonló arányban veszített,

mert az ottani fehér, munkásosztálybeli választóknak nem tudott elfogadható alternatívát kínálni.

– Milyen jövő elé néz a Biden-elnökség?

– Nagy kérdés, hogy Biden mennyire tud egységet kreálni, egy olyan amerikai nemzeti minimumot, amellyel egyetértenek az emberek. Az elmúlt évtizedekben ugyanis ez a minimum folyamatosan erodálódott. Ha Biden megpróbál egy nagyon baloldali programot végigvinni, amely természetesen hihetetlen mértékű gazdasági és társadalmi átalakítással jár, akkor még jobban kiéleződnek a viszonyok. Hogy Biden az olajat a vízre vagy a tűzre önti, az a következő hónapokban kiderül…

 

Tóth Gábor

 

Donald Trump utolsó döntéseként meghirdette az emberi élet szentségének napját

Bogár László: Csapdába csalták az emberséges világért küzdő amerikaiakat

Nógrádi György: Felbujtott tömeg tiltakozott a Capitolium előtt

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com