A korai körtemplomok akár Szent István uralkodása előtti is épülhettek

„Mátraalja-vidék leletanyagai alapján egyre inkább valószínűsíthető, hogy a térségben már a 11. században egy Istent dicsőítő keresztény kultúra bontakozott ki” - nyilatkozta lapunknak adott interjújában Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

– Milyen lehetett ezer évvel ezelőtt Abasár mint nemzetségi, később pedig mint királyi központ?

– Erre vonatkozóan kizárólag feltételezéseink lehetnek, mivel 2006 és 2008 között mindössze csak egy 150 m²-es területen folyt a feltárás – mi most ehhez 2020 októberében további 250 m²-t tettünk hozzá. Az eddig feltárt 400 m² egy panellakáshoz képest nagynak tűnhet,

de egy királyi központhoz viszonyítva csupán egy zsebkendőnyi terület.

Feltárt sírok Abasáron (Forrás: Magyarságkutató Intézet)

Egyelőre a települést csak nagyon nagy vonalakban tudjuk felvázolni. Amit már biztosan tudunk, az az, hogy a királyi központ úgy nézhetett ki, hogy a település központján, a dombtető legmagasabb pontján állt egy igen nagy méretű, 15. századi gótikus templom – ami alatt a 11. századi korai templom helyezkedik el, melynek félköríves záródású szentélyében reményeink szerint megtalálhatjuk Aba Sámuel király sírját.
 
Úgy véljük, a domb felső része teljesen be lehetett építve egyházi és világi épületekkel egyaránt. A kiszolgáló épületek száma sem lehetett csekély, hiszen azoknak a királyi – és előtte a nemzetségfői – központot kellett ellátniuk.

Ez egykoron egy több hektáros terület volt.

Egész utcákat és lakónegyedeket foglalt magába, melyek felett a mai lakóházak sorakoznak. A település körbe lehetett kerítve egy kőfallal is.

– Az Abasáron megtalált 11. századi rotunda mennyire lehetett egyedi a térségben?

– Ha a Mátraalja-vidékét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy ez a terület egy igazi kincsesbánya az Árpád-kort kutató régészek számára. Ott van például a kisnánai vár – aminek a legkorábbi része szintén egy 11. századi kerektemplom –, de említhetnénk a tarnaszentmáriai templomot is, melyben a legendák szerint Géza testvére – Vazul apja – nyugszik.

Feldebrőn, Gyöngyössolymoson és Gyöngyöspatán is vannak kora Árpád-kori lelőhelyek. Utóbbit az Aba nemzetség első ismert őse, Pata alapította. Ezek a régészeti lelőhelyek további összehangolt kutatásokat is megérnének, mert a leletanyagok alapján egyre inkább az állapítható meg, hogy

a térségben egy Istent dicsőítő keresztény kultúra bontakozott ki, már a 11. században!

Mátraalján olyan települések sorakoztak, ahol gyakoriak voltak a rotundák, a kerek alaprajzú templomok.

– Az Északi-középhegység és az Alföld találkozása fontos gazdasági központ is lehetett már ekkor?

– Minden bizonnyal. Már az Árpád-kor elején ez volt a kelet-nyugati országút, amely a Mátraalján és az Alföld találkozásánál ment keresztül. A nagytájak összeérése mindig is ideális volt arra, hogy ott települések jöjjenek létre, nagypiacokat tartsanak, terményeiket kicseréljék az emberek. A későbbi évszázadokban is jelentős árukereskedelem zajlott ebben a térségben.

Régészeti feltárás Abasáron 2020 októberében (Forrás: Magyarságkutató Intézet)

A régészeti maradványokból az állapítható meg, hogy már a kereszténység felvételének idejében hihetetlen mennyiségű templomot emeltek ezen a területen. Azt tudjuk, hogy az Aba nemzetség a honfoglalás kor óta már biztosan ebben a térségben élt.

Buzgó keresztények lehettek, Szent István király művét Aba Sámuel is valóban folytatni kívánta.

Nem hagyta azonban, hogy az Orseolo Péter által elindított negatív folyamatok kibontakozzanak. Ő ugyanis a nyugati telepesekkel, erőszakoskodó katonákkal töltötte meg az udvarát. Nem a Magyar Királyságot akarta felvirágoztatni, hanem hosszú távon a Német-Római Birodalomhoz kívánta azt csatolni. Ez ellen lázadt fel a nép, és választotta meg királyának Aba Sámuelt.

– Visszatérve a körtemplomokhoz – hasonlóak találhatóak a mai Örményország területén is, lehetséges, hogy eleink találkoztak ezeket a templomokkal?

– A Kaukázus előteréből ismertek 6-7. századi körtemplomok, amik hasonlóak, mint a mi körtemplomaink. A honfoglaló magyarok feltételezhetően a Kaukázus északi előteréből és a Dél-Ural vidékéről jöttek be a Kárpát-medencébe, így akár találkozhattak is ezekkel az építészeti emlékekkel.

– Mikor épülhettek meg Mátraalján a körtemplomok?

– A körtemplomok létrejöttének oka és értelmezése számos kihívást jelent, sok a megoldatlan kérdés. Intézetünkben az Eszmetörténeti Kutatócsoport foglalkozik ezzel a területtel. Annyit biztosan tudunk róluk, hogy Európa több országában jelen vannak, de a legnagyobb számban a Kárpát-medencében találhatóak meg.

Elképzelhető, hogy ezt az építészeti megfogalmazás nem átvétel eredménye, hanem az István-kori keresztény magyar államhoz köthető.

Tagadhatatlanul sok a kérdés, hiszen az első ezredforduló előtt nemcsak a római, hanem a bizánci kereszténység képviselői is jelen voltak a Kárpát-medencében. A bizánci kereszténységet többen felvették – mások mellett Koppány is.

Még az is elképzelhető, hogy ezek a korai körtemplomok Szent István kora előtt épültek! Az imént említett tarnaszentmáriai körtemplomról is ezt feltételezzük.

 

Tóth Gábor

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

Abasáron dőlhet el a hun-magyar rokonság kérdése

Az eucharisztia egy ép ésszel szinte felfoghatatlan misztérium

A mohácsi csatavesztés után a hit is elveszett