Pistukám, vajon minden pap káromkodik?

Emlékszünk. Vagy már nem is. Pedig úgy egy hete hogy felháborodott a két füle közül okos szemeivel, megrendelésre, a világ dolgait szemlélő István! Aki van.

Van bizony! Létezik. És nagyon nem könnyű neki. A hátizmainak a gerincoszlopa összes funkcióját viselniük kell. Ez valóban nem lehet egyszerű feladvány, amikor „mintha ködben élnénk, és hol jobbról, hol balról lőnek.”

Ezt nem én mondtam. Az idézetet Sebők Sándor atyától vettem. Pisti! Megint itt van neked egy kapóra jött, a homoszexualitást régiesen megnevező, szerinted „káromkodni” merészelő pap, akit bár szanaszét rángattak a kommunisták, pofont kapott kívülről és belülről egyaránt, mégsem vonul nyugdíjba, mert félti a világot és az egyházat.

Tudod, mitől, Pisti? Az olyan magukat egyedül értékesnek beállító megmondóktól, mint te vagy. Hogy végül ne ömöljön ránk mindenünnen a sok mocsok és liberális szenny!

Osztie Zoltán atya: Kikérem magamnak, hogy a magyar zászló mellé odarakják a szivárványost

Sándor atya – paptársát karakánul megvédő – gondolatait csodálva olvasom. Pistukám, te pedig odáig süllyedtél, hogy olyanokat írsz, amilyeneket (már minősíteni is fárasztó és unalmas), elfeledve mindazt, amit az anyaszentegyház emlőiből „kispisti” korodtól kezdve magadba szívhattál?

Ez az egyház a kommunizmusban is, ma is, az LMBTQ-lobbi szervezkedése közepette is az ilyen gerinces, az igazságot mindenáron vállaló Zoltán és Sándor papok miatt maradt meg.

Nemrég egy lovász ismerősöm nagy bölcsességgel elmondta, hogy amikor az embereket lovagolni és annál is többre tanítja, kizárólag hosszú távon tud velük tervezni. Azon túl, hogy a tartós változáshoz nem elég csak egy pillanat, hanem meg kell küzdeni érte, az örök élet távlatából nézve is kitartásra van szükség. Ha te sem vennéd le a szemlélődő szemeidet erről a távlatról, mindenkinek csak jobb lenne. Nosza, István, megvárunk…

Gável András

Olvasásra ajánlott írásunk:

A liberális szenny százféle csatornán ömlik ránk – Sebők Sándor atya a Vasárnapnak

Iratkozzon fel hírlevelünkre