Homoszexuális (anglikán) püspökök szolgálatban

Az anglikán egyház mintha lazítana a homoszexualitással kapcsolatos nézetein. A jelenség azonban csak részleges elmozdulás a bibliai alapokon nyugvó eddigi gyakorlathoz képest: nem zárják ki a szolgálatból a saját neműk iránt vonzódó, papságra jelentkező férfiakat, azonban nemi orientációjuk megélését továbbra is bűnnek tekintik, ezért csak a cölibátusban, vagyis tisztán megélt papi életformákat fogadják el. A katolikus egyház szintén a homoszexuális emberek mellé áll, segítve őket – ám a papi szolgálatra történő felszentelésüket nem támogatja.

Peter Tatchell, a homoszexuálisok jogaiért síkra szálló aktivista üdvözölte, hogy ezután saját nemükhöz vonzódó papokat is püspökké szentelhetnek az anglikán egyházban. Mint ismeretes, Jeffrey John püspök 2003-ban épp azt követően mondott le a püspöki székről, hogy nyilvánvalóvá tette homoszexuális irányultságát.

Az anglikán püspökök most tehát lehetővé tennék a homoszexuális papok püspöki szolgálatát – amennyiben a felszentelendők megígérik, hogy cölibátusban élnek majd.

A püspöki grémium még tavaly döntött arról, hogy felülvizsgálja a 2005-ben elfogadott egyházi rendelkezést, amely megtiltotta a homoszexuálisok papi, illetve püspöki szolgálatát.

Az újítást nem mindenki üdvözölte olyan örömmel, mint Peter Tatchell, aki szerint a mostani engedmény

„jelentős lépés a homoszexuális püspökök részére az egyházon belüli nagyobb egyenlőség irányába”.

Ezzel egy időben reményének is hangot adott, hogy a homoszexualitása miatt a püspökségről lemondani kényszerült Jeffrey John újbóli kinevezése felé immár megnyílt az út (John hivatalosan 2006 óta él együtt azonos nemű partnerével – állítása szerint cölibátusban). A korábban félreállított püspök eddig még nem kommentálta az anglikán püspökök állásfoglalását, amelyhez még hiányzik a Canterbury érsek hivatalos nyilatkozata.

A katolikus egyházban Ferenc pápa kijelentéseit sok esetben a korábbi gyakorlatokhoz képest lazításként magyarázzák azok, akik

minimum az anglikánokéhoz hasonló véleményért ácsingóznak a Szent Péter téren.

Ilyesminek azonban egyelőre semmilyen jele nincsen, még az egyházfő erőteljesen irgalmasság-fókuszú szemléletében sem.

A katolikus egyház hivatalos álláspontja egyáltalán nem ítéli el a homoszexuális embereket – éppen ellenkezőleg, adottságaik elfogadásával helyet kínál számukra a testvéri közösségben mindaddig, amíg nemi irányultságuk testi megélésétől megtartóztatják magukat. A homoszexuális irányultság kiélése ugyanis a Biblia szerint is bűnnek minősül. Ez alól a meleg papok sem kivételek.

Ferenc pápa a meleg papokról beszélt

2018-ban a fiatalokkal foglalkozó püspöki szinódus záródokumentuma is érintette a meleg emberek elfogadását az egyház közösségében. A homoszexuális embert is testvérnek kell tekinteni, és kísérni őt az Isten felé vezető úton.

A Szentatya egyértelműen kijelentette, hogy

„a divatos szexualitásnak nincs helye az egyházban”.

„A homoszexualitás egy nagyon komoly ügy, amit már az elején tisztázni kell a jelöltekkel” – utalt a papnevelés felelősségére a pápa. A Guardiannak nyilatkozva a katolikus egyházfő egyértelművé tette, hogy nem helyes meleg embereket pappá szentelni. Ám ha valamilyen oknál fogva felszentelésük mégis megtörtént, ezeknek a papoknak is – hasonlóan heteroszexuális paptársaikhoz – szigorú cölibátusban kötelező élniük.

A kiemelt képünk forrása a Pixabay.

További olvasására ajánlott írásunk:

Székely János: Ne kényszerítsék arra a társadalmat, hogy házasságnak kelljen nevezni az azonos neműek együttélését!