Elkötelezett vezetés: Király Nóra, a FICSAK alapítója a Vasárnapnak

A Fiatal Családosok Klubja, azaz a FICSAK létrejöttéről, missziójáról, a fiatal családosok megsegítéséről beszélgettünk az alapító-vezető Király Nórával a szervezet hagyományos nőnapi konferenciáján.

– A nagycsaládos lét mindig is meghatározta a munkásságát. Milyen értékeket hoz gyermekkorából, és milyen kihívásokkal jár nagycsaládos szülőnek lenni?

– Két testvérem van, egy öcsém és egy húgom, tehát én is nagycsaládba születtem, ennélfogva mindenképpen a többgyerekes családi minta állt előttem. Ez meghatározta a gondolkodásmódomat, hiszen magam is nagycsaládban képzeltem el az életemet. Büszke vagyok arra, hogy a mai napig nagyon jó viszonyunk van a szüleimmel, testvéreimmel és az ő gyerekeikkel is. A szüleim 41 éve élnek boldog házasságban és máig szeretnek kettesben utazni, időt szánni a kapcsolatukra, úgy, hogy mindemellett fantasztikus nagyszülők. Számomra ők jelentik a fő támaszt az öt gyermek nevelésénél. 

Véleményem szerint a párválasztás jelenteti ma a legnagyobb kihívást a fiatalok számára. Kihívás és nehéz feladat megtalálni a megfelelő párt, és vele megtalálni azt az utat, amely elvisz odáig, hogy az embernek sok gyereke lehessen úgy, hogy utána jó anya is lehessen. Jó útra terelni a gyermekeket, átadni azokat az értékeket, amelyek fontosak – nem egyszerű feladat sem most, sem korábban.

Király Nóra ; Fotó: Ari Gábor

– Hogyan született meg a FICSAK ötlete?

– A gyerekeimnek köszönhetően nagyon sokat jártam oktatási intézményekbe, óvodákba, iskolákba, játszóterekre. Mindig közösségépítő ember voltam, bármerre jártam. Már a gimnáziumban szerveztem mindenféle programot, majd később Újbudán életem, ahol létrehoztam egy civilszervezetet, mellyel Mikulás napi ünnepségeket, piknikeket és rengeteg közösségi programot szerveztünk.

A szervezés soha nem állt tőlem távol – sőt, ez a lételemem. 

Ezekben a körökben sokszor találkoztam hozzám hasonló anyukákkal, apukákkal, lelkes nagyszülőkkel. Másfelől a munkámból kifolyólag is – mivel 13 évig voltam önkormányzati képviselő Újbudán – rengeteg emberrel találkoztam, és alulról jött a felvetés, hogy létre kellene hozni egy olyan klubot, ami a fiatal családokat segíti, és egy érdekképviselő szervezet lehet számukra. Így jött létre a FICSAK, amit kezdetben ismerősökkel, barátokkal alapítottunk meg, de mára már kinőtte magát, és az egyik meghatározó országos családszervezetként működik országos szinten.

Azon dolgozunk az év minden napján, hogy támogassuk a családokat, és elősegítsük, hogy minél több kisbaba születhessen Magyarországon.

– A FICSAK honlapján ars poeticaként vallja, hogy a szervezet megalapításával egy különösen fontos célja volt: „hatékony segítséget nyújtani a hazai családok számára”. Mennyire sikerült mindez, és milyen módon segítenek a családoknak?

– Mindenkinek a lehetőségeihez képest kell hozzátenni a legtöbbet a társadalom fejlődéséhez. Ahhoz, hogy a demográfiai mutatók pozitív irányba változzanak, egy több évtizedes munka befektetésére van szükség. Egyfelől, ami jelenleg kormányzati szinten történik, fantasztikus és egyedülálló, hiszen 2010 óta szinte nem volt olyan év, amikor ne jelentettek volna be egy újabb intézkedést, ami anyagilag és erkölcsileg is támogatja a családokat, és elősegíti a célt: hogy a kitűzött 2,1 százalékos termékenységi rátát elérjük. 

Az anyagi támogatás és a kormányzati segítség egy része a sikertörténetnek, azonban szükség van a civil szervezetekre (ezért is jöttünk létre), de ugyanúgy az önkormányzatoknak, cégeknek, szervezeteknek is hozzá kell járulniuk a siker eléréséhez.

– Hogyan látja a fiatal magyar családok jövőjét a számos családtámogató intézkedés fényében? 

– Nagyon nagy kihívás előtt állunk, hiszen ha megnézzük az európai tendenciát, nem túl biztató a helyzet. Szerencsére Magyarországon olyan kormány irányítja az országot, melynek tagjai elkötelezettek a magyar családok támogatása iránt és a demográfiai problémák kezelését a magyar családok támogatásával próbálják megoldani, nem pedig a bevándorlók által. 

Ha megnézzük például Franciaországot, Belgiumot, Svédországot, náluk rohamos növekedés látszik a születések számában, azonban ha a számok mögé nézünk, láthatjuk, hogy ezek a babák az Európai Unión kívüli állampolgárok gyermekei, ami egy tragédiához vezet előbb-utóbb: ezek az európai országok identitásukban meg fognak szűnni. 

Mi azt támogatjuk, amit a magyar kormány is: a magyar családok segítésével kell elérni a születések számának növekedését. 

Lehet, hogy ez egy hosszú és bonyolult munka, viszont így tudjuk megőrizni a magyarságunkat, a magyar kultúrát, a magyar társadalmi identitásunkat. 

Király Nóra a FICSAK 2020-as nőnapi konferenciáján; Fotó: Ari Gábor

– A gyermeknevelésben milyen fő alapelveket tart fontosnak, különösen az egyre szabadosabb mai világban?

– Nagyon nehéz a mai édesanyáknak, mert olyan hatások érik a gyerekeket nap mint nap, amiket egyre kevésbé tudunk kontrollálni. Hiába dolgozom mondjuk én is azon, hogy jó közegben legyenek a gyermekek, és olyan hatások érjék, amik jó irányba viszik őket,

látni kell sajnos, hogy a gyerekek ma több időt töltenek a szülők nélkül, mint a szülőkkel.

Emiatt nagyon nehéz megóvni a különböző negatív behatásoktól a gyermekeinket, és ebből kifolyólag mindenképpen fontos, hogy olyan támogató közösséget találjunk számukra, ahol nem mennek el tévútra. Még így is nagyon nehéz, mert rengeteg olyan példát hallani és látni, ahol a szülő mindent megtett (jó iskolába járatja a gyermekét, jó társaságba engedte el), de ő mégis más utat választott – hiszen mondjuk a közösségi médiával és az azon keresztül beszivárgó negatív hatású trendekkel szinte lehetetlen felvenni a harcot. 

Természetesen a magam részéről mindent megteszek annak érdekében, hogy boldog, jó lelkületű, egészséges gyermekeket neveljek fel. Próbálom a hagyományos értékeket átadni, hazaszeretetre nevelem őket. Megtanítom nekik, hogy Magyarország milyen utat járt be a történelem során, és azt, hogy legyenek büszkék az őseinkre, s példaképként tekintsenek rájuk. 

Azt gondolom, hogy az ünnepek tisztelete nagyon fontos, hiszen belőlük a gyermekek a múltat kicsit át tudják érezni, tudnak egy kis ízelítőt kapni abból, hogy az őseink milyen csodákat vittek véghez. Ahogy telik az idő, ezek az események egyre távolabbiak, és a gyerekeket már egyre kevésbé érinti meg.

Azon kell dolgoznunk, hogy az utódaink tovább vigyék nemzeti örökségünket.

Fontos felelősségünk, hogy gyermekeink és unokáink előtt olyan példa legyen, amely pozitív és vonzóbb számukra, mint azok a példák, amely felszámolni és szétdúlni akarják a családokat és a családi értékeket. Mi ebben hiszünk, és ezért kell dolgoznunk a jövőben is.

 

Gyöngy-Pethő Krisztina

Fotó: Vasárnap.hu/Tóth Gábor