Értelmiségi kunszt lett keresztény értékeket gúnyolni – Interjú Azbej Tristannal

A helyzet ma bizonyos tekintetben sokkal súlyosabb, mint a bibliai idők keresztényüldözése – szögezte le lapunknak adott interjújában Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára.

– Magyarország egyre inkább hallatja a hangját a világban zajló keresztényüldözéssel kapcsolatban. Mi történt az elmúlt évtizedekben, ami miatt ide jutottunk?

– Az elmúlt évtizedekben azt láthatjuk, egyre nagyobb erővel fejlődött ki a keresztényüldözés, és vált korunk egyik legsúlyosabb emberjogi válságává. Sajnálatosan a nyugati képmutogatás és az embertelenség miatt ez a legelhallgatottabb emberjogi válság is. Megdöbbentő, hogy ma olyan vértanúk vannak, akik a keresztény hitbeli vértanúsága semmiben sem különbözik az ókori Decius vagy éppen Néró császár keresztényüldözéseitől. 2015-ben történt a líbiai tengerpartoknál, hogy huszonegy kopt keresztényt gyilkoltak meg az Iszlám Állam terroristái. A világot bejárták a megrázó képek, ahogy narancssárga rabruhában térdepelnek a kivégzésük előtt.

Tudjuk, hogy mindegyiknek felajánlották, hogy tagadják meg Krisztust, térjenek át muzulmán hitre. Mindegyikük vállalta a vértanúhalált.

– Mi az, ami mégis megváltozott a modern keresztényüldözésben?

– Az ókori és a mai keresztényüldözés között van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy a korunkban lejátszódó folyamatok sokkal súlyosabbak. Tavaly 4100-nál is több ember gyilkoltak meg Krisztus-hite miatt. A napokban beszéltem egy keresztényvédő jogszervezet munkatársával, aki arról számolt be, hogy Pakisztánban háromszáz olyan keresztény gyerekről tud, akik halálsoron vannak, mert rájuk fogták, hogy káromolták Allahot, és ezért meg kell halniuk. Egészen elképesztőek ezek az események, amelyek

bizonyos tekintetben sokkal súlyosabbak, mint a bibliai idők keresztényüldözése.

Riasztó mértékben gyorsul ez a jelenség: 2004-ben az iraki keresztények száma másfél millió volt, mára ez a szám kevesebb, mint háromszázezer főre csökkent. Ha ez így folytatódik, akkor egy olyan közösséget fogunk elveszteni, ami kétezer évig fenn tudta tartani magát, de most a mi generációnkat éri az a szégyen, hogy hagyjuk őket eltűnni. Mindezzel saját magunkat is elveszítjük, nem csak ezt a kereszténység gyökerét képező közösséget. Ez egy nagyon súlyos válság és tragédia, mellyel szembe kell néznünk. Sajnos arról számolhatok be, hogy

2010-ig igazán semmit sem tettünk a keresztényvédelem kérdésköreiben.

A világ nem sietett az üldözött keresztények segítségére. A kultúrájukban keresztény, történelmileg keresztény országok tudomást sem vettek a keresztények mártírhaláláról. Bizonyították, hogy már csak múltjukban keresztények ezek az országok. A Magyar Kormány elsőként dolgozott ki programot az üldözött keresztények védelmében. Azóta sokan hálájukat fejezték ki az üldözött keresztények közül. Sok szervezet és ország állt mellénk, de azt is hozzá kell tenni, hogy a világ továbbra is rest maradt, hogy együttműködjön, sokkal kisebb joghátrányt szenvedő csoportok mellé áll, a vallások miatt üldözöttek mellé viszont nem. Úttörő és példamutató módon elindítottuk a Hungary Helps kormányprogramot 2016 végén, melynek alapelve, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni.

– Kitapinthatóan két tendencia uralkodott el a világon: nyugaton a közöny, keleten az erőszak.  Mi változott meg az életünkben, hogy ezek a jelenségek törtek előre?

–  A Közel-Keleten, valamint délen súlyos humanitárius válság zajlik, ahol megjelentek az egyre radikalizálódó vallásos eszmék, illetve vannak olyan országok, ahol ma is a kommunizmus, a marxista eszmék üldözik a keresztényeket. A legsúlyosabb keresztényüldöző ország Észak-Korea, ahol már a Biblia birtoklásáért is halálbüntetés jár. A radikális politikai iszlamizmus keresztényellenes terrorcselekményei közismertek, de azt kevesen tudják, hogy Indiában a hindu nacionalizmus nevében érik folyamatos atrocitások a keresztényeket. Ennek egy tényekkel könnyen megfogalmazható oka:

a kereszténység a legnagyobb vallás még a világon. Ugyanakkor a muzulmán világ szédületes sebességgel kezdi behozni.

Ma a világ vallási üldözöttjeinek 80 százaléka keresztény. Ebben az is benne van, hogy a keresztények nem ütnek vissza, mert a mi világképünk a békés együttélésen, a megbocsátáson alapszik. Sok helyen tévesen megrágalmazzák a keleti országokban a keresztényeket, hogy ők a nyugat ügynökei, holott mindig is értékes tagjai voltak az ottani társadalmaknak.

– Mi állhat a keresztényüldözéssel kapcsolatos – leginkább a Nyugat részéről megmutatkozó – közöny hátterében?

– Ami a keresztényüldözés melletti nyugati közömbösség ügyét illeti, azt már nevezhetjük keresztényellenességnek. Ugyanis a keresztények ellen elkövetett népirtást sajnálatosan a nyugat általában nem is tartja annak. Mindenkinek megvan erre a magyarázata, hogy miért alakult így a helyzet. Az én magyarázatom az, hogy míg keleten humanitárius válság, addig nyugaton identitásválság ütötte fel a fejét. A nyugati világ elfordult a keresztény kulturális alapoktól. Fontos, hogy politikusként nem vallási alapokról, hanem kulturális alapokról beszélek. Ilyenek a szolidaritás, az emberi méltóság védelme, a közösség és a család tisztelete. Mindezeket az értékeket Európa nyugati fele megtagadta, sőt azt vesszük észre, hogy keresztényellenességbe fordult.

Értelmiségi kunszt lett keresztény dolgokat, értékeket, szent dolgokat gúnyolni.

Az emberek üldöztetése, ha még nem is, de a szimbólumok üldöztetése már bekövetkezett: a közterekről kitiltott betlehemesek, a franciaországi Szent II. János Pál pápa szobrot a kereszt miatt távolították el, és a lista még sajnálatosan hosszan sorolható lenne… Olyan rendeletek léptek életbe, amik a munkahelyeken betiltják a vallási jelképek, a kereszt használatát. Aggasztó, mert ha végigtekintünk a történelmen, akkor azt látjuk, hogy minden népirtás, minden erőszakhullám elsőnek a szimbólumokat igyekszik elpusztítani.

Az Open Doors minden évben kiadja azon országok átfogó mutatóját, ahol megsértik a keresztények emberi és vallási jogait, valamint azokét, ahol a legveszélyeztetettebbek a zavargások és a társadalmi destabilizációk miatt. Az Open Doors World Watch List immár 27. éve minden esztendőben kiadott éves mélyreható jelentésében számba veszi azt az 50 országot, ahol a legüldözöttebbek a keresztények.

– A keresztény értékrendtől való elfordulás mellett még mi okozza ezt a magatartást?

– Az, amit tévesen „liberalizmusnak” nevezünk – azért mondom, hogy tévesen, mert a liberalizmus már nem a szabadságról szól, hanem a legdurvább véleményterrorról. A liberális politikát képviselők politikai korrektségében azt láthatjuk, hogy mindenkivel korrektek, csak éppen a keresztényekkel nem. El próbálják hitetni a világgal, hogy a kereszténység – nem vallás, hanem eszme, kirekesztő, üldöző, agresszív-eszmerendszer. Ebbe a teljes téves, rosszindulatú és hazug narratívába nem fér bele a valóság: a világon ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt