Csak szeretetteljes légkörben tud a gyerek jól teljesíteni

Még emlékeinkben a forró nyár, a vakáció, a családi nyaralás emlékei, a táborok és a nagyikkal töltött kikapcsolódás, de szeptembertől minden megváltozott, az elsősöknek pedig egy új életszakasz kezdődött. Ki ösztönösen, rutinosan, ki felkészültebben megpróbál erre ráhangolódni. Várfalvi Marianna védőnő-egészségfejlesztő hétköznapokban hasznosítható jótanácsai, gondolatai kisgyermekes szülőknek.

Az óvodában vagy a korábbi iskolai években megszokott közösségi életre való felkészülés és az új helyzethez való alkalmazkodás már ad egy kialakult képességet, újdonságok viszont mindig jönnek: esetleg új iskola, új tanárok, új tantárgyak, másik osztályterem, új osztálytársak, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük.

A lelki egészség szempontjából ezek előhívják az alkalmazkodóképességet, ugyanakkor az egészséges, asszertív önérvényesítő képességet, a konfliktushelyzetek kezelését, a pozitív kommunikációt, az együttérzést, a társas kapcsolatok fejlesztését is. Ezeket a családi mintákon, példákon kezdik megtanulni a gyermekek, a pedagógusoknak és a gyermektársaknak, kortárs kapcsolatoknak is meghatározó szerepük van, de ne feledkezzünk meg az egyházi és más közösségi keretekről, illetve a médiáról sem, bár ez utóbbi egyre több kontrollt kíván.

Még sok mindenről fogunk szót ejteni ebben a témakörben, de

a lelki egészség szempontjából újra és újra fontos leszögezni, hogy a gyermekek szeretetteljes légkörben, reális értékelések és visszajelzések mellett tudnak jól teljesíteni,

tudásukban, személyiségfejlődésükben gyarapodni. Ehhez fontos az elismerés, a dicséret, de a kudarcok, negatív élmények közös értékelése, megbeszélése és a tanulságok megkeresése is. A szeretet olyan alap ehhez, amely nem lehet teljesítmény- és magatartásfüggő. Fontos, hogy a tanulás nehézségeivel együtt is az egyik örömforrássá váljon.

Fotó: Pixabay

A testi, lelki, környezeti egészség

Ki őrzi, biztosítja az egészség feltételeit? Elsősorban a szülők, a családi környezet, hiszen innen indul és ide tér vissza a gyermekünk. A szülők, gondviselők felelőssége, hogy a gyermek egészségi állapotát kövessék, és ha valami eltérést látnak, érzékelnek, megbeszéljék a háziorvossal, és a tanév során az iskolaorvossal, iskolai védőnővel.

Az első osztályba készülő gyermekeknél még 5 éves korban, majd 6 éves korban is a háziorvos és a védőnő egy részletesebb szűrővizsgálatot végez, hogy kiderüljenek időben azok az eltérések, problémák, amik a közösségbe járást, a gyermekek fejlődését vagy a tanulást nehezíthetik, megoldást igényelnek. Megfigyelik az érzékszerveket, a mozgás- és beszédfejlődést, rákérdeznek a táplálkozásra, és egy általános orvosi vizsgálat is történik. A kiszűrt eltérésekkel további pontosabb kivizsgálásra tovább irányítják a szülőket a gyermekkel, hogy a megfelelő megoldást, fejlesztést minél előbb el lehessen indítani. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét az iskolát ellátó orvosnak és védőnőnek is meg kell ismerni, hogy az új környezetben és feladatterhelések mellett is tudjanak a gyermek egészségi állapotára és fejlődésére figyelni, és szükség esetén ezt a pedagógusokkal megbeszélni.

Az iskola-egészségügyi szolgálat keretében meghatározott rend szerint történik a gyermekek rendszeres egészségi állapot-szűrése, a kampányoltások és az egészségnevelés, a testnevelési alkalmasság besorolása. Ezekbe a szűrővizsgálatokba beletartozik az iskolafogászati ellátás is, ami kiegészül a fog- és szájápolási tanácsokkal is. Ha a szülők más orvossal szeretnék ezt elvégeztetni, erről írásban nyilatkozniuk kell.

Forrás: Pixabay

A tanév kezdetekor az iskolaorvos és az iskolai védőnő áttekintik az iskola területét, az igazgatóval megbeszélik, mit tapasztaltak, javaslatot tesznek a megoldásokra. A cél, hogy az intézmény megfelelő biztonságot és egészséges környezetet adjon a tanuláshoz és a tanórán kívüli foglalkozásokhoz, az étkezési és higiénés szükségletek kielégítéséhez. Fontos ez a tanórák számára kialakított helyiségekben csakúgy, mint a mosdókban, a folyosón, az ebédlőben vagy akár a büfében is. A gyermekek napi több órát töltenek itt, fontos a tisztaság, a megfelelő világítás, és az, hogy a székek, padok megfeleljenek a gerincvédelemnek, a testtartásnak. Figyelni kell a hőmérsékletre, a szellőztetésre, a megfelelő pihenőhelyek kialakítására, a mozgás feltételeinek kialakítására, az étkezés feltételeire és a folyadékfogyasztásra.

Az iskola nevelési-oktatási programja keretében az igazgató, az orvos és a védőnő megbeszélik a tanévben tervezett egészségnevelési programlehetőségeket, osztályfőnöki órákat, tanórán kívüli programokat, elsősegélynyújtó, csecsemőgondozási- és más egészséggel kapcsolatos szakköröket, tanfolyamokat.

Tanévkezdéskor fontos, hogy a szülők újra átgondolják és megbeszéljék egymással és a nebulókkal is a gyermek napirendjét, órarendjét, terhelhetőségét, érdeklődését, valódi fejlődési és fejlesztési igényeit, a mozgás, a pihenés és az alvás egyensúlyát. Ugyancsak fontos a napi – ideális ötszöri – étkezés rendszerének kialakítása, az életkornak és az igénybevételnek megfelelő táplálék összeállítása. A legideálisabb, ha egy közös családi reggelivel indul a nap. Ez nemcsak a gyomornak, a vércukorszintnek, de a lelki egyensúlynak is jó alapot biztosít.

Illusztráció. MTI Fotó: Kallos Bea

Büfé vagy „hazai”?

A napi étkezés és étrend megtervezéséhez érdemes figyelembe venni a közétkeztetési lehetőséget (az esetleges speciális szükségletekre figyelemmel tudnak-e lenni) és az iskolai büfé kínálatát. Ez nem mindenben és mindenhol egyezik az egészséges étkezés ajánlásaival.

Továbbra is meghatározó az otthon készült, otthonról vitt élelem, úgynevezett tízórai vagy uzsonna. Gondoljunk mindennap a friss zöldség, gyümölcs biztosítására csakúgy, mint a szendvicsek tápértékére, összetételére. Legyen mindig tartalékban egy egészséges müzli szelet vagy kekszféle. Sok iskolában adnak tejet vagy tejterméket, és akár gyümölcsöt is, ez esetben mérlegelni kell, hogy otthonról érdemes-e vinni, hogy lehetőleg ne a szemétbe kerüljön. A gyümölcsöt vagy zöldséget megmosva, megtisztítva készítsük elő, lehetőleg az elkészítésbe vonjuk be a gyermeket is.
Az ételek mellett nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és összetételű folyadékbevitel is.

Javasolt otthon készült gyümölcstea, citromos víz vagy egyszerű ásványvíz fogyasztása. Kerülni kell a felesleges cukrot tartalmazó, szénsavas és energiaitalokat. Az is fontos, hogy az ivóedény (műanyag vagy fém pohár, bögre vagy kulacs) naponta tisztára mosott legyen. Az étkezésekkel összhangban és attól függetlenül is a gyermekkel át kell beszélni a higiénés körülményeket, és ehhez az osztályfőnökkel egyeztetve biztosítani kell a feltételeket. A csomagolóanyagoknál is igyekezzünk a környezet és természetvédelem szempontjaira is vigyázni.

Fotó: Pixabay

A tisztálkodásnál alap az, hogy a WC-használat után és az étkezések előtt szappanos, lehetőleg melegvizes kézmosás és kézszárítás legyen. A lányok érésének megfelelően szintén fel kell készülni a szükséges tennivalókra, az ismeretek átadására és a tapasztalatok, élmények megbeszélésére, erre külön felkészítő programot (Ciklus show) is lehet az iskolavezetés felé javasolni.

És még valami: a táplálék és az étkezés öröm, ugyanakkor tiszteletet, egyúttal szociális érzékenységet is érdemel. Gondolok itt a megmaradt, el nem fogyasztott ételre, arra, hogy sok étel megy feleslegesen pocsékba, másrészt nem minden család engedheti meg magának, hogy az átlagostól eltérő különleges csemegéket csomagoljon gyermekének. Ezeket inkább otthoni fogyasztásra javasoljuk.

Várfalvi Marianna
védőnő, egészségfejlesztő