Latinovits a színpadon élt igazán – 88 éves lenne

Szeptember 9-én született a szenvedélyes színészlegenda.

Latinovits Zoltán 1931-ben született Latinovits Oszkár és Gundel Katalin gyermekeként. Édesapja Latinovits születése után egy nappal elhagyta fiatal feleségét, és többet fiát sem látta. Gundel Katalin újraházasodott, és még két fiút szült, Istvánt és Károlyt. Érdekes, hogy mindhárom fia milyen sokra vitte a művész pályán – pedig csak egyikük készült annak, Frenreisz Károly már fiatalon zenész szeretett volna lenni. A Locomotiv GT és a Skorpió zenekarokban is játszott. Testvére, István közgazdasági egyetemet végzett, mielőtt befutott volna Bujtor Istvánként a színpadon. Az pedig köztudott, hogy Latinovits építészmérnöknek tanult, így ő sem a Színművészeti Egyetemen indította karrierjét.

A precíz mérnök

A legenda szerint a híres Bajor Gizi már iskolás korában megmondta, hogy márpedig Latinovits Zoltánnak színésznek kell mennie. Ám ő a Műszaki Egyetemre ment, de hamar győzedelmeskedett a színpad a rajzasztal felett.

Azért nem tűnt el nyomtalanul belőle a műszaki egyetemen töltött 5 év, ugyanis híres volt mérnöki precizitásáról. Talán ezért is tartották nehéz esetnek. Szenvedélyes alkat volt, és ezer fokon égett ebben a szenvedélyben a színpadon. 

Összeférhetetlen színész

Heves férfi volt, aki nem félt kimondani a véleményét, még akkor sem, ha ezzel megsértett valakit. Színpadi alakításait őszinte indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó ábrázolás, egész munkásságát megszállott, kérlelhetetlen igényesség jellemezte.

„Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok” – mondta egyszer.

Építészmérnöki diplomával a zsebében szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, majd Miskolcra került, ahol a társulat vezető színésze lett. Volt a Vígszínház és a Thália Színház tagja is, de 1971 után a fővárosban bojkottra ítélték, így Veszprémbe került.

Rendezőként is sikereket ért el, de csak két alkalma nyílt erre: Németh László Győzelem című darabját és Gorkij Kispolgárok című művét rendezte, mindkettőt Veszprémben. Latinovits egyre népszerűbb lett, sikert sikerre halmozott, és ez megrémisztette a szocialista vezetőket. Hiába akarták irányítani, még a bojkottal sem tudták elhallgattatni zsenialitását.

Budapest, 1971. június 27. Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán otthonukban. MTI Fotó: Keleti Éva

A legendás szerelem

Ruttkai Évával való szerelmük legendás volt. 1960-ban, Miskolcon találkoztak az Ilyen nagy szerelem első próbáján, este fél hétkor. Fontos időpont, ugyanis Latinovits ettől kezdve 16 éven át ebben az órában küldött virágot Ruttkai Évának minden premierje napján. És ezt az időt őrizte Ruttkai lakásában az óra is, amelynek mutatói örökre fél hetet mutatnak Latinovits halála óta.

1976. június 4-én egy vonat gázolta halálra Latinovitsot Balatonszemesen. Máig vitatott, hogy öngyilkosság vagy baleset történt. Különös, mennyire közel állt hozzá József Attila költészete, számos művet szavalt tőle, és végül a költő végzete lett sajátja is.

A modern magyar színháztörténet egyik legjelentősebb egyéniségéről barátja, Illyés Gyula így nyilatkozott: „Megsiratni való, hogy mint a többi veszélyes zsenit, őt sem tudtuk megtartani”.

Forrás: MTI