Nehéz elhinni, hogy hivatalosan csak most, augusztus 24-én kezdődött meg az önkormányzati választási kampány – hiszen az ellenzék gyakorlatilag a 2018-as országgyűlési választások óta permanens kampányüzemmódban működik. Kínkeservesen tető alá hozott összeborulásoknak és zajos szakításoknak vagyunk szemtanúi. Persze az ígéretcunami és a hazugságáradat sem maradhat el az elvtelen módokon kialkudott szövetség tagjainak kampányából. Simon János politológust többek között arról kérdeztük, mi a tétje az önkormányzati választásnak, mire számíthatunk az előttünk álló bő másfél hónapban.
– Mekkora a választások tétje?
– Az ellenzéknek nagy, a kormánypártoknak közepes: talán csak Budapestért és Miskolcért lesz szoros küzdelem, máshol kalkulálható az eredmény. A tét a választók szempontjából a legnagyobb, nekik ugyanis október 13-án arról kell dönteniük, hogy menjen minden a szerves fejlődés irányába, és sikeres, építkező önkormányzatok legyenek, vagy pártok rövid életű, hamis alkui révén vezetésre alkalmatlan polgármesterek kerüljenek a települések élére.
– A harmonikusnak és szilárdnak nem nevezhető ellenzéki összefogás mennyire lehet eredményes, képesek lesznek az adott település működését szolgálni a közös program nélküli pártokból álló önkormányzati képviselő-testületek?
– Ahol ellenzéki győzelem születik, ott hosszabb távon a választók sokat veszíthetnek, mert az erőforráson veszekedő pártok helyileg nem az építkezésre, hanem a javak egymás közti fölosztására fognak koncentrálni.
hirdetés– A nem hivatalosan már hónapok óta folyó kampány hangneme eddig is elég durva volt. Lehet ezt még fokozni?
– A kampányt még korai lenne durvának nevezni. Álláspontom szerint nem a stílusa lesz minősíthetetlen, sokkal inkább az eszköztára. Az ellenzék kommunikációját a „hamis hírek” (fake news) terjesztése fogja jellemezni. Ez az eszköz felháborító, de hasznot hozhat annak, aki alkalmazza.
– Mire lehet számítani? Mely pártok lehetnek az önkormányzati választás legnagyobb nyertesei és vesztesei?
– Borítékolom, hogy a választás végén az eredményeitől függetlenül minden párt nyertesnek fogja nyilvánítani magát. Mindegyik talál majd egy olyan szegmenst, ahol igazolhatja, hogy a korábbihoz képest jobban szerepelt. Ha az ellenzékről beszélünk, akkor esélyes, hogy a nagyobb pártok még jobban járnak, a kisebb pártok pedig még rosszabbul, mint korábban. Ennek oka legalább kettős – egyrészt úgy tűnik, általános tendencia, hogy a szavazatok (szavazók) koncentrálódnak. Másrészt egy „összefogás” esetében mindig az a fél könyvelhet el nagyobb profitot, amelyik a közös jelöltet adja, hiszen a jelölt és a pártja kölcsönösen népszerűsítik egymást. Ez szintén a nagyobb pártokat erősíti, mivel ők több jelöltet állítanak. Néven nevezve: az egész ellenzéki összefogás nagy vesztese a Jobbik és az LMP lesz, az MSZP pedig már most is, folyamatosan az. A végén csak a DK és a Momentum „nevethet” majd.
