Megemlékezvén Szent István gyermekeiről

A „Szent István gyermekei Moldvában” című dokumentumfilm első részében az egykori Etelköz peremén élő népcsoport, a moldvai magyarok eredetéről szerezhetünk ismeretet. Megtudhatjuk, hogy IV. Béla király alapíttatta az első magyar katolikus püspökséget a kunok megtérésére és az ott élő magyarok örömére. Bár a mai csángó-magyarok alig vannak százezren a román megfélemlítések miatt, de mind tudják, hogy aki Moldvában katolikus, az mind magyar. A film első részében Pusztinával és az ott élő helybéliekkel ismerkedhetünk meg, amely település védőszentje Szent István, és bátran lehet mondani, hogy ők az egyik legnagyobb tisztelői első magyar királyunknak.

A filmsorozat második felében a helyi templom történelmével, annak hányattatott sorsával ismerkedhet meg az érdeklődő. – Az elbeszélésekből megtudhatjuk, hogy a román újítók új védőszentnek akarták titulálni a templomot, de a nép kitartott az eredeti mellett, azaz nem engedték, hogy Szent István helyére más léphessen. Ennek ellenére az 1966-1967-es években Szűz Mára lett a templom új védőszentje – tudhatjuk meg a helyi román plébánostól. A filmben a csángók hitvallása is erőteljesen szerepet kap, hiszen ez a mindennapjaikat hatja át, ugyanakkor képet kaphatunk arról a feszült helyzetről, mely a román-magyar egyházi nyelvezet körül lengi be a mindennapokat.

Fotó: foter.ro

A sorozat záró epizódjában pedig a csángók lehetőségeiről, a mindennapi élet nehézségeiről tudhatunk meg több információt. Főleg a kommunizmus idején kötelezték a magyar gyermekek román iskolában való tanulását, ami a rendszerváltás után sem javult. Ugyancsak személyes történeteken keresztül megtudhatjuk azt, hogy sokan már felnőttként tanulták meg a saját nevüket magyarul használni. A leginkább a román-magyar identitás kettősségeként jellemezhető életállapotot ismerhetjük meg a sorozat záró, harmadik részében.

'Fel a tetejéhez' gomb