Sokakat a bőrrák veszélye sem tart vissza a napozástól

Nem is olyan régen még minden nő fehér bőrről álmodott. Kalapokkal és kesztyűkkel védték magukat a napfénytől. Ma már a bőrrák sem rettenti el az embereket, hogy bronzszínű testükkel elkápráztathassák egymást a strandon. Megéri kockáztatni, hogy megfeleljünk a 21. századi szépségideálnak?

A napozásnak egyre nagyobb kultusza van a 21. században. Még a rádióban is azt hallhatjuk, hogy a barna bőr szexibb, sőt, kedélyünkön is javít. Ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban szembesülünk káros hatásaival: a bőr öregedésével vagy a melanóma kialakulásával.

A napozás ellenérvei rémisztő képet vetítenek elénk – akkor mégis miért esik annyira nehezünkre lemondani róla?

A negatívumok mellett mind a mértékkel történő természetes napozásnak, mind a szoláriumozásnak vannak előnyei. Sokszor bőrbetegségekre is javasolják orvosok, például ekcémára, pikkelysömörre vagy problémás bőrre. Ennek oka, hogy az ultraibolya fény – amely nem látható, mert rövidebb hullámhosszúságú sugarak alkotják – a bőrrel reakcióba lépve a bőrbetegségek gyógyulását segíti elő. Az ózonréteg elvékonyodása azonban azt eredményezi, hogy ez a tartomány kevésbé megszűrten, nagyobb mennyiségben jut el hozzánk a Föld felszínére, ezzel a jótékony hatás helyett sokkal inkább károsítja a bőrt.

A napfényt depresszióra is „fel szokták írni” az orvosok, főleg télen, amikor eleve kevesebb természetes napfényhez jutunk. És a hiúságot sem lehet kihagyni a sorból, mert a legtöbben belepirulunk a boldogságba, amikor a színünket dicsérik, és a nyaralások után fürdünk az irigy pillantásokban. Tagadhatatlan, hogy – főleg nyáron – a legtöbb ruha jobban áll a napbarnított bőrhöz, legalábbis a mai szépségideál szerint.

Ez azonban nem volt mindig így. Nem is olyan régen, szinte egészen a 21. századig a barnaság abszolút negatívumnak számított. Hiszen akit ért a nap, az egyet jelentett az alacsony származással – vagyis kint dolgozik a napon, ahelyett, hogy a kastély falain belül vagy az elegáns kertek árnyékában sétálgatna. A finom hölgyek mindent megtettek, hogy hófehér bőrüket megóvják a napsugaraktól, divatos kalapokkal rejtették el arcukat, és selyemkesztyűt húztak a kezükre. Az ókorig visszanyúlva a porcelánbőr számított a szépségideálnak, elég csak ránéznünk a kor festményeire, sehol nem látunk napbarnított nőket ábrázolni.

A magyar és a nemzetközi UV sugárzás skála összevetése Magyarországon, Dél-Spanyolországban, Észak-Afrikában – Forrás: eumet.hu

A már említett, egyre vékonyodó ózonréteg miatt azonban ma fokozottan kell óvnunk a bőrünket a napsugaraktól. Minél fiatalabb korról beszélünk, annál jobban kell ügyelnünk a fényvédelemre. A csecsemőket kifejezetten tilos a napra vinnünk, de a kisgyermekeket is óvnunk kell. Ha mégis napra engedjük őket, ajánlott az 50 faktoros naptej és a ruházattal való védelem. A bőrtípustól is függ természetesen a veszély mértéke, a fehér bőrű, kék szemű, világos hajú emberek sokkal könnyebben égnek le, és bőrük nagyobb mértékben károsodhat – akár hosszú távon is. Az anyajegyekre is ügyelnünk kell, ajánlott évente kivizsgálásra járni, és a nagyobb anyajegyeket letakarni napozáskor.

Legjobb, ha 11:00 és 15:00 óra között kerüljük a napozást, hiszen az erős UV-sugárzásban kevesebb, mint negyed óra alatt le lehet égni.

Az egyik legnagyobb veszélyt ma a bőrrák kialakulása jelenti. Sajnos egyre gyakoribbak a daganatos betegségek között a bőrt érintő tumorok. Ezek száma folyamatosan nő, becslések szerint körülbelül tíz évente duplájára emelkedik. Kialakulásának egyik fő oka a bőr napoztatása, és azok sincsenek biztonságban, akik csak a szoláriumban süttetik magukat, hiszen mind az UV-A, -B és -C típusú hullámok károsító hatással bírnak.

A bőr melanóma előfordulási aránya a világban 100 000 lakosra (2008, GLOBOCAN/Wikipedia)

A fényvédő krémek rendszeres használata csökkenti a melanóma kialakulásának veszélyét, különösen a napsugárzásra érzékeny bőrűek vagy a sok anyajeggyel rendelkező emberek esetében. Egy ausztrál kutatás szerint akár 40 százalékkal is csökkentheti a melanóma kockázatát a rendszeres naptejhasználat. Fontos, hogy már gyermekkorban is rendszeresen használni kell a fényvédőt a mérsékelt vagy azt meghaladó UV sugárzási szint esetén. Ha bármilyen elváltozást észlelünk a bőrünkön, azonnal szakemberhez kell fordulni!

A rákos daganatok között ugyan messze nem a leggyakoribb a bőrrák, de az egyik legveszélyesebb az áttétek miatt. Nem az elsődleges daganat a fő veszélyforrás, hanem a belőle igen agresszíven terjedő – főleg a májban, az agyban és a tüdőben megjelenő – áttétek okozzák a fő veszélyforrást.

Akkor mégis mit tehetünk azért, hogy ne vakítsuk meg az embereket a strandokon a fehérségünkkel, de a bőrünket is megóvjuk az egyre fokozódó veszélyektől? Hiszen legtöbben nem szívesen mondunk le a barnaságról, ez főleg nyáron tűnik lehetetlen kihívásnak.

Az egyik megoldás, hogy vállalva a kockázatot, de bizonyos határokat meghúzva ésszel barnulunk. Elkerüljük a déli napsütést, folyamatosan kenjük magunkat a napvédő krémekkel. Ha hófehér a bőrünk, legjobb, ha lemondunk a napsütésről, az egészségünk sokkal többet ér, mint hogy megfeleljünk a 21. századi szépségideálnak.

A legjobb azonban, ha elkerüljük az erős napsugárzást és a szoláriumot, de ha mégis napra megyünk, mindig gondoskodjunk a napvédelemről!