Egészen meglepő eset mutatott rá arra, hogy egy soviniszta román oldal messzebb mehet a közösségi oldalon, mint egy ártatlan kérdést feltevő, magyarok által szerkesztett erdélyi.
A Facebook véleményrendőrsége egyre aggasztóbb módon jár el a felhasználókkal szemben – figyelmeztet a mandiner.hu oldalon megjelent cikkében Szalma György, aki szerint nem túlzó feltenni azt a kérdést, hogy ellenséges-e a közösségi oldal a magyarokkal szemben. Arról a közösségi oldalról van szó, amelynek “cenzorai ugyanazért a képsorozatért egy magyar oldalt megbüntettek, míg egy románok általi közzétételében semmi kifogásolhatót nem találtak”.
Szalma hangsúlyozza: az korábban is egyértelmű volt, hogy a Facebook saját közösségi irányelveit tetszőlegesen értelmezi, ahogy az is, hogy “a jobboldali véleményt, a jobboldali felhasználókat nagyobb ügybuzgalommal bünteti. Arra azonban még nem volt példa, hogy a Facebook saját felhasználóit diszkriminálja az alapján, hogy azok milyen nemzetiségűek” – hívja fel a figyelmet a szerző, aki konkrét esetet is bemutat. Történt ugyanis, hogy az Azok az erdélyi fiúk nevű Facebook-csoport megosztott egy képsorozatot Mégis kinek a szégyene? címmel. A 25 képből álló bejegyzés azt ábrázolta, hogy Romániában úgy ünneplik meg azt, hogy minden erőfeszítés nélkül megkapták Erdélyt az első világháború után, hogy kétnyelvű helységnévtáblák magyar feliratait lefestik a román trikolor színeivel. A magyar oldal pusztán a vandalizmus tényét mutatta be, nem minősítette a románokat, nem tett sértő megjegyzéseket senkire. A Facebook törölte a bejegyzést, az indoklás az ismert szöveget tartalmazza: a közösségi alapelvekbe ütközik.
Szalma György beszámol arról is, hogy ugyanezt a képsorozatot megosztotta egy vállaltan soviniszta román oldal is, “a vandalizmust elismerő szöveges kísérettel”. Miután a korábban említett erdélyi oldal szerkesztői ezt jelentették, azt a választ kapták a közösségi oldal munkatársaitól, hogy bár a bejegyzést megvizsgálták, az nem ütközik egyik konkrét közösségi alapelvükbe sem. A Facebook-cenzorok szerint tehát ugyanaz a huszonöt kép etnikai gyűlöletre szító szöveggel elfogadható, míg egy ártalmatlan kérdés kíséretében már sérti az alapelveiket.
hirdetésA teljes írás – képekkel illusztrálva – ide kattintva olvasható.
