Sokan úgy vélték száz évvel ezelőtt, hogy a tudományos forradalom majd varázstalanítja a világot és az ész, a racionalizmus kora jó el. A racionális gondolkodás azonban nem jár szükségképp a mágikus és az ezoterikus nézetek gyengülésével. Sőt a harcos ateizmus és a pozitivista tudományosság valláspótlék szerepét is betölti.
Egil Asprem svéd vallástörténettel foglalkozó professzor írt egy esszét: “Tényleg varázstalanított világban élünk?” címmel az Inference tudományos magazinba. Az apropót az szolgáltatta, hogy megjelent Jason A. Josephson-Storm új könyve A varázstalanítás mítosza: mágia, modernitás és a tudományok születése (The Myth of Disenchantment Magic, Modernity, And The Birth of Human Sciences).
A varázstalanítás fogalmát Max Weber találta ki. A tudós azt gondolta, hogy a tudományok elterjedésével a vallás veszít jelentőségéből, és a miszticizmus helyét a racionális gondolkodás veszi át. Ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Jason A. Josephson-Storm munkája azt bizonyítja, hogy a tudomány nem szorítja ki a misztikus gondolkodást. A felvilágosodás és a modern tudományos forradalom vezetői értelmiségei közül többen alkímiával és teológiával is foglalkoztak. Diderot és D’Alambert, a francia enciklopédisták nagyjai a mágiát tanulmányozták. Newton, a modern fizika atyja az okkultizmus szaktekintélye is volt. Freudot komolyan foglalkoztatta a telepátia és a szellemidézés.
Asprem szerint Josephson-Storm nem vette figyelembe azt a tényt, hogy voltak olyan tudósok is, akik teljességgel visszautasították a transzcendentalizmus és a miszticizmus minden formáját.Viszont tökéletesen helyes az megállapítása, hogy a misztikus és a racionális gondolkodás jól megfér egymás mellett. Asprem közvélemény-kutatásokat is idéz, amelyekből kiderül, hogy a mágikus gondolkodás még a mai fejlett, és alapvetően szekuláris társadalmakat is jellemzi. A Gallup 2005-ös felmérése szerint az amerikaiak hetven százaléka hisz a paranormális események létezésében. Ráadásul a magasabban képzettek körében még nagyobb ez az arány. Egy másik felmérés szerint az amerikaiak több mint fele gondolja azt, hogy lehetnek lelkek, amelyeket megszáll az ördög. Ehhez még hozzá tehetjük, hogy az ateista és agnosztikus brit társadalomban sem alacsonyabb az ezotériába vetett hit, tehát a miszticizmust nem tekinthetjük a vallási újjászületés természetes velejárójának. A vallás jelentősége csökkent, ám a helyét a horoszkópok, a jóslás, a jóga és az alternatív gyógymódokba vetett hit vette át a nyugati társadalmakban.
hirdetésA vallásos világnézet iránti igény még a harcos ateisták körében is jelen van.John Gray angol filozófus ezzel a kérdéssel foglalkozik Az ateizmus hét fajtája (Seven Types of Atheism) címmel megjelent legújabb könyvében. Hovatovább az angol filozófus a tudományos gondolkodás kérlelhetetlen híveit a francia pozitivistáktól modern utódaikig, az Új Ateisták mozgalmáig szekuláris vallásossággal vádolja. A vallásos üdvtan egy az egyben való megfelelője a modern fejlődésbe vetett humanista hit. Így természetesen módszereiben a harcos tudományosság iránti meggyőződés nem különbözik a harcos vallásosságtól. Céljaik is megegyeznek az emberi lét végességét igyekeznek legyőzni.
Ahogyan a zsidó-keresztény gnosztikusok, úgy a modern tudományos világnézet hívei is hiszik, hogy a világban létező gonosz legyőzhető, és az emberiség megváltható. Rosszabb esetben nemcsak hiszik, hanem – a vallási fundamentalistákhoz hasonlóan – e diadal elérését küldetésüknek is tekintik, mint ahogyan tették a jakobinusok, a bolsevikok avagy a nemzeti szocialisták.
(Metazin.hu)
