Megható indiánfilm készül Budapesten


Hirdetés

Megható rajzfilm készül Budapesten, amely egy indián teremtéstörténetben meséli el azt, hogy minden élőlényre vigyáznunk kell a bolygónkon. A Minden rokonom című film rendezőjével Gauder Áronnal és a Cinemon stúdió producerével, Temple Rékával beszélgettünk.

– A 2004-es Nyócker! sikere óta majdnem húsz év telt el. Mi történt e két évtized alatt?

– G.Á.: A Nyócker! szakmai és közönségsikere után Novák Erikkel egy izlandi saga-t kezdtünk feldolgozni, 3D-s látvánnyal. Magabiztosan vágtunk a dologba, ám ez a szívemnek nagyon kedves filmterv – hat év munka után – a finanszírozás megszűnése miatt félbemaradt.

– Hat év teljes munkája veszett oda?

– G.Á.: Sajnos igen. A film nagy része – 80 százaléka – már készen volt, de a befejezésre nem maradt forrás. Ez felért egy kiütéssel. Nehezen álltam fel ebből a traumából, mivel abban a filmben nagyon benne voltam. Utána elkezdtem hagyományos kisfilmeket rendezni, ilyen volt többek között a Kőbaltás ember című ismeretterjesztő sorozat, ami igen népszerű lett.

Gauder Áron animációs filmrendező, a Minden rokonom rendezője. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

Az animációban pedig a kisebb költségvetésű rövidfilmek felé fordultam. Mivel gyerekkorom óta rajongok az indiántörténetek iránt, ezért hasonlóban gondolkodtam, így készült el a Cinemonban a Kojot, a prérifarkas két története: a Kojot és a szikla, és a Kojot és a sápadtarcú.

– Végül úgy alakult, hogy elkészülhet a nagyobb lélegzetvételű, egész estés film?

– G.Á.: Rékával azt gondoltuk, hogy a rövidfilmek közönség- és fesztiválsikerei után lehetne ebből több történetet is készíteni, ekkor kezdtünk bele a nagyobb lélegzetű mozifilm tervébe.

– T.R.: Igen, így volt. Éreztük, hogy ez az ötlet, ez a vizuális megfogalmazás egy nagyobb történet után kiált. Gondolkodtunk párhuzamosan sorozatban is – amiről még nem is mondtunk le – de végül az egész estés film mellett döntöttünk. Nehéz volt kitalálni, hogy pontosan mi legyen a mozifilm története. Rengeteg mese, monda ismert az észak-amerikai indiánok életéből, amelyeket úgy szeretnénk feldolgozni, hogy a mai kor embere számára is érthető és élvezhető legyen.

Temple Réka a Cinemon Stúdió producere. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– G.Á.: Kojot, a prérifarkas nagyon hasonló ahhoz, mint a mi történeteinkben a ravaszdi róka alakja. Rengeteg történet szól róla, de ezt nem lehet egész egyszerűen csak összefűzni. Így jutottunk el odáig, hogy a film gerincét nem más fogja adni, mint egy indián teremtéstörténet. A forgatókönyv megírására sikerült megnyernünk Bereményi Gézát is. [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=xYAAQAYW46o[/embedyt]

– Akkor magáról a teremtésről van szó a filmben?

– T.R.: Végülis igen. A Földünk és a környezetünk tisztelete és szeretete jelenik meg benne. Ez egy egyetemes üzenet, amelyet a világ minden pontján meg fognak érteni. Az indián tradíció és kultúra egy fontos keret hozzá.

– G.Á.: A film igazi mondanivalója úgy összegezhető, hogy minden élőlénynek ugyanúgy joga van itt élni ezen a bolygón, mint nekünk. Az indiánok minden élőlényt testvérüknek tartanak, így lett a film címe is Minden rokonom. Mindannyian ugyanonnan indultunk el egy eukarióta sejtből, majd 3,5 milliárd év evolúció tett minket azzá, amivé lettünk.

Részlet a Minden rokonom című filmből. (Forrás: Cinemon Stúdió)
– Nem túl nehéz téma ez a gyerekeknek?

– G.Á.: Úgy gondolom, hogy a gyerekeknek nem kell leegyszerűsíteni, lebutítani azt a világot, amiben élünk. A gyermekek nyitottak és okosak, képesek mindent felfogni, amit megfelelően magyaráznak el nekik. Nekünk, rajzfilmkészítőknek ez a kötelességünk. Rengeteg minden foglalkoztatja a gyermekeket, nekünk szintén nyitottnak kell lennünk és meg kell értenünk őket.

Komoly témákról – például a teremtésről – a kicsiknek és a nagyoknak is érdemes elgondolkodniuk.

Az európai ember hozzászokott ahhoz, hogy valahonnan valahova tart. Ugyanakkor az emberi életút másképpen is értelmezhető. A természeti népek az élet körforgásában gondolkodtak és ugyanez ösztönösen vonzza a gyermekek figyelmét.

Részlet a Minden rokonom című filmből. (Forrás: Cinemon Stúdió)

– T. R.: Biztos vagyok abban is, hogy az sem árt, ha egy kicsit más nézőpontokat is megismerünk. Például az észak-amerikai indiánok felfogása szerint nem az ember a teremtés koronája. Sőt, egyenesen ő a legszerencsétlenebb teremtmény a világon, mert a többi állathoz képest ő a legkiszolgáltatottabb. Ennek a szemléletnek a bemutatására különösképpen nagy szükség van a 21. században.

– Mikorra készülhet el a Minden rokonom című film?

– T.R.: Több, mint hat éve kezdtük el ezt a filmet, akkor készültek az első figura- és látványtervek, majd kaptunk filmterv-fejlesztési támogatást a forgatókönyv megírására. 2020 legelején dördült el végül a startpisztoly, amikor is a Nemzeti Filmintézettől jelentős gyártási támogatást kaptunk – mindez a járvány és a bizonytalanság kellős közepén.

Részlet a Minden rokonom című filmből. (Forrás: Cinemon Stúdió)

Az egyik oldalról ez nehézséget okozott, a másik oldalról viszont szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert az animációs filmgyártáshoz technikailag mindenünk adott volt és zökkenő nélkül online folytattuk a munkát.

Sőt, érzésem szerint, belekerült egy kreatív többlet, ami a bezártság ellentételezéseként az alkotóinkban felszabadult.

A határidőt tudtuk végig tartani, ezáltal még idén befejezzük ezt a 100 perces filmet. Magát az animációt szinte már el is készítettük, most fontos utómunkák kezdődnek, amelyek a látványt egy magasabb szintre emelhetik.

Tóth Gábor

Szenzációs rajzfilm születik Dargay Attila forgatókönyve nyomán

Jankovics Marcell-ház készül

Rófusz Ferenc Bosch leghíresebb festményét kelti életre – mutatjuk a bámulatos képeket

Kiemelt képünk forrása Cinemon Entertainment


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb