Migrációkutató Intézet: több ezer migráns kitoloncolására készül Lisszabon
Nem sokkal az előre hozott parlamenti választások előtt nagyszabású kiutasítási akciót jelentett be Portugália jobbközép kormánya. A korábbi liberális bevándorláspolitikának úgy tűnik, vége. Portugália bezárja a kapuit.
A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzésében közölte, a tervek szerint 18 000 illegális bevándorlót utasít ki a portugál kormány, 4 500 kiutasítási kérelem előkészítését pedig már meg is kezdték. Az érintettek többnyire indiai, pakisztáni, bangladesi és nepáli állampolgárok, akik először felszólító határozatot kapnak, amely szerint 20 napjuk van arra, hogy önként elhagyják az országot.
Ezt követően a kitoloncolás végrehajthatóvá válik: az illegális bevándorlók bíróság elé állíthatók, és a Portóhoz közeli őrzött központban helyezik el őket. Portugáliában jelenleg ez az egy ilyen intézmény működik, de 2026-ban további két központ megnyitása várható.
A mediterrán országban 2017 és 2024 között közel négyszeresére, 4-ről 15%-ra emelkedett a külföldiek aránya, beleértve az illegális bevándorlókat is. Mindeközben a pártok nagy erőkkel készülnek a 2025. május 18-án esedékes előre hozott parlamenti választásokra, amelyekre készülve Luís Montenegro miniszterelnök a kitoloncolásokat is magába foglaló szigorításokkal kampányol. Noha az ellenzéki baloldal szerint a kormány csak az ország valódi problémáit igyekszik elfedni, nem a mostani az első intézkedéscsomag az illegális migráció ellen.
Portugália sokig az egyik legbefogadóbb uniós országnak számított, ezért a kormány már 2024 nyarán 42 új rendeletet léptetett életbe. Ezek között szerepelt az olyan törvénycikkek hatályon kívül helyezése, amelyek lehetővé tették, hogy a legalább az egy évig dolgozó és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetők legális tartózkodási engedélyt kapjanak az országban.
A Bevándorlási és Határőrizeti Szolgálat (SEF) 2023-as megszűnése óta Portugália komoly nehézségekkel küzd a kényszerű kitoloncolások végrehajtása kapcsán. Tavaly nyáron a kormány két, a végrehajthatóságot elősegítő törvénymódosítást javasolt a parlamentnek, azonban az ellenzéki pártok ezeket leszavazták.
Május elsején több demonstrációt tartottak azok a bevándorlók, akik hónapok óta várják a tartózkodási kérelmeik elbírálását, noha várhatóan ők is a kiutasítottak listáján fognak szerepelni.
A SEF helyét 2023 októberében az Integrációs, Migrációs és Menekültügyi Ügynökség (AIMA) vette át, azonban már idén januárban olyan kritikák érték, hogy a SEF-nél tapasztalható rendszerszintű problémák továbbra is fennállnak.
A szigorítások szükségességét jelzi, hogy az illegális bevándorlással együtt az ahhoz kapcsolódó bűnözés is fokozódik. Május 6-án a hatóságok 13 embert vettek őrizetbe, akik több mint 10 000 külföldi állampolgártól kértek átlagosan 15 000 euró (közel 6,1 millió forint) kenőpénzt letelepedési engedélyért cserébe.
Néhány nappal a választások előtt a kormányzó és egyben a legfontosabb politikai erőt képviselő jobbközép Demokratikus Szövetség (AD) vezeti a felméréseket. A pártszövetség a voksok 33%-át is megszerezheti, és amennyiben Luís Montenegrónak sikerül kormányon maradnia, további szigorítások várhatók.
Kapcsolódó témák
Migrációkutató Intézet: Hollandia is fokozná a kitoloncolásokat
A Migrációkutató Intézet szerint marokkóiak tömegeit fogják kitoloncolni országukból a franciák
Vezetőkép: Az SOS Méditerranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) civil segélyszervezetek által fenntartott Aquarius mentõhajó 141 afrikai bevándorlóval érkezik a máltai főváros, Valletta kikötőjébe 2018. augusztus 15-én. A máltai kormány azt követően engedélyezte a hajó kikötését, hogy megállapodás született, miszerint Franciaország, Németország, Spanyolország, Portugália és Luxemburg befogadja az Aquarius utasait. Fotó: MTI/EPA/Domenic Aquilina
