Migrációkutató Intézet: Hollandia is fokozná a kitoloncolásokat
Folytatódik a menekültügyi eljárások kiszervezésének hulláma: a holland kormány az elutasított menedékkérelemmel rendelkező gyermekeket is az Európai Unión kívüli visszatérési központokba küldené, hogy ott várják meg a származási országukba való visszatoloncolásukat. Közben az Európai Bizottság még az uniós migrációs paktum hatályba lépése előtt életbe léptetné a visszatérési rendszert – olvasható a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzésében.
Egyre nő azon uniós tagállamok száma, amelyek nem a saját területükön kívánják kezelni a migránsok ügyeit, hanem harmadik országokkal kötnének megállapodásokat, ahol költséghatékonyabban lehetne őket elhelyezni. Ezekbe az országokba toloncolnák ki azokat is, akiknek menedékkérelmét elutasították.
Ebbe a sorba illeszkedik az olasz–albán és a brit–ruandai megállapodás is. Olaszország két befogadóközpontot létesített Albániában, amelyeket egy 2025 március végén megjelent rendelet szerint hazatelepítési központokká nyilvánítottak.
A brit–ruandai paktum értelmében pedig az Egyesült Királyság Ruandába szállította volna az illegális bevándorlókat. Kérelmeiket az afrikai országban bírálták volna el – ezzel elrettentve a potenciális migránsokat.
Míg az olasz–albán megállapodás részben megvalósult – 2025. április 11-én megérkezett a migránsok első, 40 fős csoportja –, de továbbra is jogi kihívásokkal küzd, addig a brit–ruandai egyezmény gyakorlati megvalósulását a brit legfelsőbb bíróság meghiúsította. London ezért új partnereket keres visszaküldési központok létesítésére, ezúttal a Balkánon. A lehetséges partnerek között felmerült Albánia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia.
Hasonló tervekkel állt elő Hollandia is, amely a kísérő nélkül érkezett, kiutasított, jellemzően 14–17 év közötti kiskorúakat helyezné el visszatérési központokban, ahonnan aztán visszaszállítanák őket származási országaikba. Többségük Szíriából és Afganisztánból érkezett.
Szintén a központokba kerülnének a kiutasított gyermekes családok is. A nyugat-európai ország azt követően kezdte mérlegelni lehetőségeit, hogy az Európai Bizottság egy közös visszatérési rendszer létrehozását javasolta, ezzel kiegészítve a 2026-ban hatályba lépő uniós migrációs paktumot. Az irreguláris migráció harmadik országokba történő kiszervezése azonban Hollandiában sem újkeletű gondolat. Dick Schoof miniszterelnök már 2024. október 17-én arról beszélt, hogy Ugandába küldhetik az elutasított afrikai menedékkérőket. Noha az afrikai ország külügyminisztere, Oryem Okello közölte, hogy kormánya aligha fog ebbe beleegyezni, egyértelmű, hogy Hollandia is irányváltásra készül migrációs politikájában.
A kormány terveit azonban bírálatok sora érte a civil szervezetek részéről, mondván, az Európai Bizottság javaslata hangsúlyozza, hogy sem a kiskorú gyermekeket nevelő családokat, sem a kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet visszatérési központokba küldeni. Hollandia viszont az ezekkel kapcsolatos visszaélések gyakoriságára hivatkozik.
Ráadásul a holland szociális ellátórendszeren is egyre nagyobb a teher. Különösen nagy kihívást jelent elhelyezésük: Hollandia évek óta lakáshiánnyal küzd, ami a menekültek nagyszámú érkezésével tovább fokozódott, mivel ők elsőbbséget élveztek a szociális lakások igénylésekor.
A 2024 novemberi Eurobarométer szerint a hollandokat valamennyi probléma közül a bevándorlás aggasztja a leginkább: 45%-uk fejezte ki aggodalmát emiatt, ami jóval magasabb volt, mint az uniós 28%-os átlag.
Kapcsolódó témák:
Hollandiában felügyelet alá helyeznék a rendbontó menedékkérőket
Bevándorláspolitikai fordulatot ígér Hollandia kormányának koalíciós szerződése
Vezetőkép: Menedékkérők elhelyezésére kijelölt tengerjáró hajó, az MS Galaxy az amszterdami kikötőben 2022. november 7-én. Fotó: MTI/EPA/ANP/Olaf Kraak
