A holland példa mutatja, hova vezet az engedékeny drogpolitika
Rekordszámú, összesen 167 kábítószer-előállító laboratóriumot számoltak fel az elmúlt év során Hollandiában, melyeknek majdnem a fele lakóövezeti részeken működött – írja a Drogkutató Intézet. A holland rendőrség tájékoztatója szerint ezeknek az illegális helyeknek a többsége nem marihuánára, hanem más drogok, elsősorban kokain és heroin előállítására specializálódott. Velenczei Szabolcs, az intézet munkatársa szerint a statisztika fontos tanulságokat tükröz, különösen Magyarország számára: a részleges legalizáció ugyanis nem oldja meg a problémát, csupán más piacokat nyit meg a bűnözés számára.
Velenczei Szabolcs írásában emlékeztetett rá, hogy Hollandiában a drogpolitika hosszú ideig a „tűrés kultúrájára” épült, ami azt jelenti, hogy a marihuána fogyasztását ugyan nem legalizálták teljesen, de bizonyos feltételek mellett elnézték, sőt, intézményesítették is az úgynevezett coffee shop rendszeren keresztül.
Ez a „hátsó ajtós” politika azonban egyre súlyosabb visszásságokat szült. Bár a fogyasztás szabályozott volt, az ellátási láncban továbbra is illegális termesztők és kereskedők működtek, gyakran szervezett bűnözői csoportok irányításával.
Az utóbbi években azonban a holland hatóságok – elsősorban Amszterdam városvezetése – szigorításokat vezettek be, melynek értelmében a coffee shopok kizárólag regisztrált holland állampolgárokat szolgálhatnak ki, és legfeljebb 2000 fős regisztrált vendégkörrel dolgozhatnak. Korlátozták a nyitvatartási időket, és teljes mértékben betiltották az utcai fogyasztást is, a turisták körében tapasztalt káoszt orvosolandó.
A Drogkutató Intézet munkatársa szerint ami ezután történt, az nem tekinthető mégsem egyértelmű sikernek.
A holland rendőrség jelentése szerint jelentősen visszaesett az illegális kenderfarmok száma és aktivitása, de közben úgy tűnik, hogy más típusú, jóval veszélyesebb drogok előállítása új lendületet kapott.
A szakértő szerint ugyanis a szigorítás csupán megváltoztatta a drogpiac dinamikáját: a marihuána piacának szűkülése arra ösztönözte a korábban kenderrel foglalkozó bűnözői hálózatokat, hogy áttérjenek más kábítószerek előállítására, amelyek nem csupán veszélyesebbek, de sokkal nagyobb profittal is kecsegtetnek. Így történhetett, hogy a kereslet áthelyeződése és a kínálat újraszerveződése hozzájárult a droglaborok számának drasztikus növekedéséhez.
Velenczei Szabolcs szerint ez a fordulat fontos tanulságokat tartogat Magyarországnak is, ahol – szemben Hollandiával – hosszú ideje következetes zéró tolerancia politikát alkalmaznak a kábítószerekkel szemben.
A sokak által bírált magyar politika mellett azonban jól látható, mit eredményez a holland példa: a túlzott engedékenység és a részleges legalizáció nem megoldja a problémát, hanem más formában újratermeli azt.
A szabályozás felpuhítása nem szorítja vissza a bűnözést, csak új piacokat és lehetőségeket teremt.
Épp ezért jobb a szakértő szerint a magyar modell, amely világos határokat húz, és egyértelmű üzenetet küld, így nemcsak hatékonyabb, de hosszú távon is fenntarthatóbb. A zéró tolerancia elve a megelőzésre, az edukációra és a következetes szankcionálásra épül.
Természetesen itthon is jelen vannak a veszélyek, különösen az új pszichoaktív anyagok terjedése, de a jogi és társadalmi környezet jóval kevésbé teszi lehetővé ezek gyökeres elterjedését – jegyzi meg Velenczei Szabolcs hozzátéve, hogy a hatóságok a kereskedelmi láncok felkutatásával a teljes kínálat felszámolását tűzték ki célul. A hollandiai fejlemények pedig arra figyelmeztetnek, hogy az engedékeny drogpolitika nem megoldás, hanem újabb probléma forrása lehet.
A részleges szigorítások ugyan jó irányba tett lépések, de csak egy szer használatának korlátozása nem elegendő, mert nem közvetít egyértelmű üzenetet, miszerint minden, ami kábítószer, az tiltott.
A Drogkutató Intézet munkatársa szerint a már kialakult piaci struktúrákat nehéz semlegesíteni, ezért Hollandiában is könnyebb dolguk lenne a hatóságoknak, ha korábban nem engedték volna elszabadulni a helyzetet, s most nem kellene versenyt futni más drogok robbanásszerű terjedésével. Mert – ahogyan a magyar példa is mutatja, a drog elleni harcban nincs helye félmegoldásoknak – a következetesség és a szigor nemcsak elrettentő, de megelőző erejű is.
Vezetőkép: Pixabay
