Égető szükség van az árrés szabályozására
A kormány minden eszközzel az infláció letörésén dolgozik, ami létfontosságú a jelenlegi helyzetben.
Kedden láttak napvilágot a februári inflációs adatok, amelyek kellemetlen meglepetést okoztak nemcsak a szakértőknek, hanem a pénztárcájukra érzékenyeknek is. A pénzromlás üteme ugyanis januárhoz képest tovább gyorsult és a kilátások sem kedvezőek. A legnagyobb problémát az élelmiszerek árának jelentős növekedése jelenti, ebben a termékcsoportban a drágulás meghaladta a 7%-ot, az előrejelzések és az eddig beérkező márciusi adatok alapján pedig ebben a hónapban akár 10%-os is lehet.
Nem csoda, hogy a kormány – érzékelve a problémát – azonnal lépett. A tárgyalások már hetek óta zajlottak a kabinet és a nagy kereskedelmi láncok között, utóbbiak azonban nem álltak elő olyan ajánlattal, amely az élelmiszerek árának valós mérsékléséhez vezetett volna. Éppen ezért a kormány nem várhatott tovább és bejelentette az árrésekre vonatkozó korlátozást.
Bár a hivatásos károgók egyből elmondták, miért nem fog működni ez az eszköz, a hétfőtől életbe lépő szabályozás több okból is jóval hatékonyabbnak tűnik, mint a korábbi árstopok.
Kezdjük onnan, hogy mi is pontosan az árrés? A fogalom a beszerzői és a fogyasztói ár közötti különbözetet tükrözi, ami valójában a kereskedő nyeresége. Ha például egy áruházlánc 300 forintért szerzi be a tejfölt és azt 450 forintért adja tovább, akkor 50%-os árrése van ezen a terméken, vagyis a bevétele 150 forint. Persze ebből még ki kell fizetnie a költségeket, de ha a kiadásai fixek, akkor az árrés növelésével valójában a profitja növekszik. Ez az árrés volt az, amelyet a boltok elkezdtek egyre emelni – vagyis a hasznukat hizlalni – és így vált lehetségessé az, hogy egyes élelmiszerekre már 40-50, esetenként 80%-os árrést tettek. Egy inflációs környezetben, amikor minden egyre drágul, ezt könnyebben meg is tehetik, az emberek ugyanis kevésbé vesznek észre egy 20-30 forintos emelést. Ennek szab most gátat a kormány azzal, hogy 30 termék esetében 10%-ban maximálja az árrés mértékét.
Így a kereskedőnek marad profitja ezeken az árukon is, ugyanakkor a haszon nem válik tisztességtelenné és nem károsítja a családokat.
Sokan tartanak ugyanakkor attól, hogy a láncok majd más termékeken igyekeznek behozni az így kieső profitot. Egyes elemzők szerint ettől azért nem kell félni, mert a korábbi árstoppal ellentétben a mostani intézkedés egy sokkal szélesebb termékkört érint, vagyis a kereskedők nehezebben tudják megtenni azt, hogy másnak az árát emelik.
Mindenki bízik abban, hogy az intézkedés minél előbb érezteti a hatását, hiszen ez nem csak a kormány, hanem a teljes társadalom elemi érdeke. Az infláció letörése és a gazdasági növekedés beindítása után ugyanis Orbán Viktor idén az áttörés évét hirdette meg. Ennek keretében
a jó gazdasági eredmények és a kabinet nemzetközi mozgásterének folyamatos növekedése olyan lépéseket tett lehetővé, amelyek alapjaiban határozzák meg a magyar gazdaság és társadalom jövőjét.
A Demján Sándor Programnak köszönhetően elindul a magyar kkv-k soha nem látott modernizálása, amivel a teljes magyar ipar hatékonyabb és versenyképesebb lehet. A két- és háromgyermekes, valamint a 30 év alatti anyák teljes SZJA mentessége és a családi adókedvezmény megduplázása pedig soha nem látott jó helyzetbe hozhatja a családokat. Éppen ezért fontos vigyázni arra, hogy ezeknek az intézkedéseknek az értékét ne vigye el a magasra szökő infláció. 2023-ban sajnos már láttuk, hogy milyen károkat okoz, ha a külső környezet romlása miatt idehaza is elszállnak az árak. Ez még egyszer nem hagyhatjuk.
Vezetőkép forrása: Facebook/Orbán Viktor
